Seite 132 [132]
OCR
tudta jól, hogy nem maradhat épségben az az állam, amelyet megfosztanak tanácskozó testületétől —, olyan tervet eszelt ki, amellyel megmentheti a senazust, és egyúttal a maga és a köznép lekötelezettjévé is teheti. (5) Összehívta a senafust, és azzal kezdte beszédét, hogy a Rómától való elpártolásba ő semmiképpen nem egyezik bele, (6) csak ha az már végképp elkerülhetetlen, hiszen gyermekei Appius Claudius lányától születtek, saját lányát pedig Rómába adta férjhez, Marcus Liviushoz. De most ennél sokkal nagyobb és félelmetesebb veszély fenyeget — mondta. — (7) A köznép ugyanis nem elpártolás útján akarja megszabadítani a várost a senazustól, hanem azt tervezi, hogy a senatust legyilkolja, és a gazdátlanná vált államot kiszolgáltatja Hannibalnak és a punoknak. (8) O megszabadithatja dket ettől a veszélytől, ha megengedik, és elfeledkezve az államban dúló viszálykodásról, megbíznak benne. (9) Amikor ebbe a senazorok félelmükben mindnyájan beleegyeztek, ő így szólt: , Bezárlak benneteket a curiába, mintha én is részt vállalnék a készülő merényletben. Ugy teszek majd, mintha helyeselném a tervet, amellyel hiába is szegülnék szembe, és így fogom megtalálni megmentésetek útját. (10) Erre olyan biztosítékot adok nektek, amilyet kívántok." Miután szavát adta nekik, eltávozott, rájuk záratta a curiát, és az előcsarnokban őrséget hagyott, hogy az ő engedélye nélkül senki ne léphessen se ki, se be. 3. (1) Ezután gyűlésbe hívta a népet, és így beszélt hozzájuk: , Campaniaiak, aljas és megvetésre méltó senazusotok megbüntetésére, íme, elérkezett a várva várt alkalom! (2) Veszélytelenül és szabadon élhettek is vele, nem kell zendülést kezdenetek és életeteket kockáztatva egyenként megostromolnotok minden senator házát, amelyet c/ienseinek és szolgáinak serege védelmez. lessék, ott vannak mindnyájan, magukra hagyatva és fegyvertelenül, bezárva a curiába. (3) De semmi szükség kapkodásra vagy átgondolatlan cselekvésre: lehetőséget adok rá, hogy külön-külön döntsetek mindegyikük sorsáról, hogy ki-ki elnyerje méltó büntetését. (4) De mindenekelőtt: csak annyira engedjetek a bosszúvágynak, hogy azért fontosabbnak tartsátok saját jóléteteket és érdeketeket, mint a boszszút. Hiszen, ha nem tévedek, ti csak ezeket a senazorokat gyűlölitek, és nem általában a senazus intézményét vetitek el. (5) Hiszen vagy király kell az állam élére — amitől isten óvjon! —, vagy senatus, az egyetlen, szabad államokra jellemző tanácskozó testület. Így egy csapásra két feladatot is meg kell oldanotok: eltávolítani a régi senazust és újat választani magatoknak. (6) Egymás után idehivatom a senatorokat, és megkérdem, hogyan dôntôtôk sorsukrél. Mindegyikkel az történik majd, amit ti elhatároztok. De mielőtt a vétkes elnyerné büntetését, választanotok kell a helyére egy derék és tettre kész új senazort." 131
