Seite 113 [113]
numida lovasokat rendelte, a centrumba pedig a gyalogságot állította úgy, hogy
az afrikaiak kétoldalt, a gallok és hispánok pedig középen helyezkedjenek el.
(4) Az afrikaiakat római katonáknak vélhette volna az ember, mert a Irebiánál,
de főként a Irasumennusnál zsákmányolt fegyverekkel voltak felszerelve. (5)
A gallok és hispánok majdnem egyforma alakú nagypajzsot hordtak, de külön¬
böző alakú és nagyságú kardot: a galloké hosszú volt, hegy nélkül, a hispánoké
pedig, akik inkább szúrással, mint vágással szoktak támadni, rövid, könnyen
forgatható és hegyes. Ezeknek a népeknek leginkább a külseje — ruházatuk és
hatalmas testük — keltett félelmetes hatást. (6) A gallok derékig meztelenek
voltak;! a hispánok bíborral szegélyezett, csodálatos hószínben ragyogó lentunikát
viseltek. A csatasorban álló gyalogság teljes létszáma 40 000, a lovasoké 10 000
volt. (7) A balszärnyat Hasdrubal, a jobbszärnyat Maharbal vezette;? Hannibal
és öccse, Magon a centrumot irányította.
(8) A nap — akár szántszándékkal, akár véletlenül helyezkedtek el így — mind¬
két félnek kedvezően, oldalról sütött, mivel a rómaiak arccal délnek, a punok
északnak fordulva álltak. (9) A szél azonban, amelyet a helybéliek volzurnusnak
neveznek, szembefújt a rómaiakkal, teleszórta az arcukat porral, és elvette előlük
a kilátást.
47.
(1) Miután felhangzott a csatakiáltás, a segédcsapatok rohamával és a könnyű¬
fegyverzetűek összecsapásával megkezdődött az ütközet. Majd a gall és hispán
lovasságból álló balszárny ütközött meg a római jobbszárnnyal, de egyáltalán
nem a lovas csatákban szokásos módon. (2) Szemtől szemben egymásnak ront¬
va kellett ugyanis küzdeniük, mert egyik oldalról a folyó, a másikról a gyalogosok
csatasora fogta közre őket, így nem volt helyük manőverezni. (3) Iehát mindkét
fél egyenesen tört előre; lovaik végül megálltak, és egy tömegben zsúfolódtak
össze, a lovasok pedig összekapaszkodva igyekeztek egymást lerántani a lóról.
Küzdelmük ekkor már nagyrészt gyalogos ütközetté alakult át. Adázul harcoltak
ugyan, de nem sokáig; a római lovasok alulmaradtak és megfutamodtak.
(4) A lovas csata vége felé megkezdődött a gyalogság küzdelme. Kezdetben,
amíg megtartották a csatarendet, a gallok és hispánok egyenlő erővel és elszánt¬
! A kelta harcosok öntudatához hozzátartozott, hogy a lehető legkevesebb védőfegyver¬
zettel (így sisak, vért, sőt ruha nélkül) indultak csatába, ezzel még inkább kiemelve ha¬
lálmegvető bátorságukat. Ezenfelül a meztelenségnek valószínűleg szakrális-mágikus
szerepe is volt náluk.
? Polübiosznál (III. 114. 7) a jobbszárny élén Hannót találjuk.
112