Page 110 [110]
a tüzeket csak a tábornak a rómaiak felé eső oldalán hagyták égve, a sátrak
nyitva állnak, minden érték ott hever, az utakon itt-ott ezüstpénz van szétszór¬
va, mintha a fosztogatók kedvéért hagyták volna ott.
(7) Ez a hír, amelynek vissza kellett volna fognia a kapzsi katonákat, csak még
jobban tűzbe hozta őket. Kiabálni kezdtek, hogy ha nem kapják meg a jelet,
vezér nélkül indulnak el. De szó sem volt arról, hogy vezér nélkül maradnának,
mert Varro máris jelt adott az indulásra. (8) Az egyébként is tétovázó Paullusnak
a szent csirkék sem adtak biztató jósjelet, és ő ezt hírnök útján meg is üzente
tiszttársának, aki már épp kifelé vonult a kapun. (9) Varro kelletlenül vette tu¬
domasul a hirt, de Flaminius vereségének friss emléke és Claudius consul bal¬
végzetű tengeri csatája az I. pun háborúban, amelyről már említést tettünk,
mégis vallásos aggodalmat keltett a lelkében.
(10) Ezen a napon, mondhatni, maguk az istenek hárították el, vagy inkább
késleltették a római seregre leselkedő pusztulást. Úgy hozta ugyanis a véletlen,
hogy amikor a katonák szembeszegültek a visszavonulást elrendelő consullal,
(11) akkor érkezett hozzájuk két rabszolga — az egyik egy formiaebeli, a másik
egy sidicinus lovasé -, akiket Servilius és Atilius consulsäga idején takarmäny¬
szerzés közben fogtak el a numidák, és most visszaszöktek uraikhoz. Amikor a
consulok elé vezették őket, elmondták, hogy Hannibal egész seregével lesben áll
a közeli hegyek mögött. (12) Így é éppen a legjobbkor érkeztek ahhoz, hogy a két
consul érvényt tudjon szerezni parancsának, noha egyikük most először ingatta
meg tekintélyét katonái előtt népszerűséghajhászó, vétkesen engedékeny visel¬
kedésével.
43.
(1) Hannibal látva, hogy a rómaiakon inkább csak meggondolatlan felbuzdulás
vett erőt, de nem ragadtatták magukat a végsőkig elvakultságukban, dolgavége¬
zetlenül visszatért táborába, miután cselvetése lelepleződött. (2) De itt az éle¬
lemhiány miatt egy nappal sem maradhatott tovább. Napról napra újabb ötletek
merültek fel nemcsak a sok-sok összevegyült népből álló seregben, de még ve¬
zérükben is. (3) A katonák először csak zúgolódtak, majd nyíltan szót emelve
követelték esedékes zsoldjukat, és először a gabonaellátás zavarai, végül pedig
már az éhség miatt panaszkodtak. Sőt elterjedt a hír, hogy a zsoldos katonák,
főként a hispánok azt tervezik, hogy átállnak a rómaiakhoz. (4) Ezért állítólag
magának Hannibalnak is meg-megfordult a fejében, hogy egész gyalogságát
cserbenhagyva Galliába menekül lovasaival. (5) Minthogy ilyen hangulat és
efféle tervek jellemezték a helyzetet táborában, úgy döntött, hogy elvonul me¬
! A drepanai vereségről lásd a XXII. 3. 11-14-et és a XIX. könyv tartalmi összefoglalóját.
109