OCR
(10) Ezért, ha élne még a római köznépben a hajdani büszkeség, ő előterjesztené azt a merész javaslatot, hogy Ouintus Fabiust fosszák meg méltóságától. De mivel ez nem így van, csak mérsékeltebb indítványt tesz: adjanak a lovassági főparancsnoknak a dicíazoréval egyenlő jogkört.! (11) Ouintus Fabiust azonban még így sem szabad visszaengedni a sereghez mindaddig, amíg Gaius Flaminius helyébe új consult nem választat. (12) A dictator tartózkodott a népszónoklatoktól, mert a legkisebb sikerre sem szämithatott. Meg a senatusban sem hallgatták valami szívesen, amikor elismerő szavakkal szólt az ellenségről, és az elmúlt két év vereségsorozatát a vezérek megfontolatlanságának és hozzá nem értésének tulajdonította. (13) A lovassági főparancsnoknak — mondta — felelnie kell azért, hogy engedély nélkül kezdett csatát. (14) Ha a főparancsnokság és a végső döntéshozás joga az ő kezében marad, hamarosan megérteti majd az emberekkel, hogy egy jó hadvezér esetében nincs nagy jelentősége a szerencsének, (15) hiszen tetteit a józan ész és megfontolás irányítja, és nagyobb dicsőség, ha valaki gyalázat nélkül őrzi meg seregét a döntő pillanatra, mint ha sok ezer ellenséget kaszabol le. — (16) Miután ehhez hasonló beszédeivel nem ment semmire, consullá választatta Marcus Atilius Regulust,? majd hogy ne kelljen főparancsnoki hatalmáért személyesen küzdenie, egy nappal a javaslat előterjesztése előtt éjszaka visszaindult a hadsereghez. (17) Reggel megkezdődött a köznép gyűlése, és bár mindenki néma ellenszenvvel viseltetett a dictator iránt, és a lovassági főparancsnokot támogatta, az emberekben mégsem volt elég bátorság ahhoz, hogy az általános óhajnak j javaslat formájában is hangot adjanak. Így, jóllehet Minucius támogatottsága igen nagy volt, mégsem akadt tekintélyesebb ember, aki az indítványt megtegye. (18) A javaslatnak egyetlen támogatója akadt: Gaius lerentius Varro, az előző évi Praetor, aki alacsony, sőt egyenesen hitvány sorból származott. (19) Apja állítólag mészáros volt, aki maga házalt árujával, és éppen ezt a fiát tartotta maga mellett, hogy a rabszolgamunkát elvégezze mellette. ! Valószínűleg ebből az évből való Minucius Herculesnek szóló fogadalmi felirata egy oltár (más értelmezés szerint szobortalapzat) oldalán (CIL I? 607). A felirat minden bizonnyal a 24. fejezetben leírt kisebb jelentőségű győzelemhez kötődik, különös érdekességét pedig az adja, hogy Minucius nemes egyszerűséggel dictatornak nevezi benne magát. ? Regulus Kr. e. 227-ben már viselte a consuli tisztséget. : A rómaiak a kézművesek és kereskedők foglalkozását (artes sordidae) lenézték, gondolván, ezek nem méltók szabad római polgárhoz. Varro ellenszenves, a Kr. e. I. századi invektívák egyes közhelyeit felhasználó bemutatása elsősorban azzal függ össze, hogy mint a következő év (Kr. e. 216) consulja, meggondolatlan hadvezetésével fő okozójává vált a Cannae mellett elszenvedett vereségnek — legalábbis Livius ábrázolása szerint. 93