Oldal 83 [83]
leereszkedett a síkságra — noha a laniculus is volt elég magas ahhoz, hogy ott
üldögélve figyelje az ellenséget —, és még aznap megverte a gall légiókat a Város
közepén, ahol most a Gallok Máglyái vannak, másnap pedig Gabii előtt újra.
(12) No és jó egynéhány évvel később, amikor a caudiumi kettős szurdokban a
samnisok szégyeniga alatt küldtek át minket, mit tett Lucius Papirius Cursor?
Ugy helyezte a rómaiak nyakáról ledobott igát a gőgös samnisokra," hogy Sam¬
nium magaslatain kóborolt, vagy pedig úgy, hogy ostrommal bevette Luceriát,
és állandóan zaklatta a győztes ellenséget? (13) Nemrégiben pedig mi mással
szerezte meg a győzelmet Gaius Lutatius,? ha nem azzal, hogy gyorsan csele¬
kedett: egy nappal azután, hogy megpillantotta az ellenséget, megtámadta éle¬
lemmel megrakott hajóraját, amelynek mozgását saját felszerelése és rakománya
is nehezítette? (14) Esztelenség abban hinni, hogy üldögéléssel vagy fogadal¬
makkal megnyerhetjük a háborút. Ahhoz bizony fegyvert kell fogni, levonulni
a síkságra, és megküzdeni, ember ember ellen. Rómát az elszántság és a cselek¬
vés tette naggyá, nem pedig az efféle tehetetlen fontolgatás, aminek a gyáva az
»dvatossdg« nevet adja.”
(15) Minuciust, aki úgy mondta el mindezt, mint valami népszénoklatot,
tömegesen vették körül a római lovagok és a fribunusok, €s kihivö szavai a ka¬
tonák fülébe is eljutottak. Azt mondogatták: ha a katonák szavazatán múlna a
dolog, bizonyos, hogy vezérük, Fabius helyett Minuciust részesítenék előnyben.
15.
(1) Fabius, aki éppúgy figyelte saját seregét, mint az ellenséget, először velük
szemben bizonyította be, hogy nem hagyja magát befolyásolni. Noha jól tudta,
hogy halogató taktikáját nemcsak a táborban, de Rómában is rossz szemmel
nézik, kitartott feltett szándéka mellett, és így húzta ki a nyár hátralévő részét.
(2) Ezért aztán Hannibal feladta a reményt, hogy megvívhatja az ütközetet,
amelyre minden erejével törekedett, és téli szálláshely után kezdett nézni. Ez a
vidék ugyanis pillanatnyilag biztosította ellátását, de hosszabb időre már nem,
hiszen gyümölcsösökkel, szőlőskertekkel, inkább kellemes, mint nélkülözhetet¬
len haszonnövényekkel volt betelepítve. (3) Felderítői mindezt hírül hozták
Fabiusnak. Mivel jól tudta, hogy Hannibal azon a szoroson át fog távozni,
amelyen a Falernus-földre benyomult, közepes nagyságú csapatokkal megszáll¬
ta a Callicula-hegyet és a Volturnus két partján fekvő várost, Casilinumot, amely
Campaniát és a Falernus-földet elválasztja. (4) O maga ugyanazokon a magas¬
1 V6. IX. 1-15.
? Az Aegates-szigeteknél vívott csatában, amely az I. pun háború végét jelentette (Kr. e.
242).
82