OCR
6. (1) Majdnem három órán át tartott a csata; mindenütt ádáz küzdelem folyt, de a legádázabb és legelkeseredettebb harc mégis a consu/ körül dúlt. (2) Seregének színe-java vele tartott, ő maga pedig fáradhatatlanul sietett segítséget vinni mindenhová, ahol szorongatott helyzetben látta övéit. (3) Minthogy fegyverzetéről könnyen fel lehetett ismerni, teljes erővel támadta az ellenség és védelmezték polgártársai. Végül egy Ducarius nevű insuber lovas, aki arcról is ismerte a consult, így kiáltott honfitársainak: , Ez az, aki lemészárolta légióinkat, elpusztította földjeinket és városunkat — én pedig most őt vágom le áldozatul irgalmatlanul legyilkolt honfitársaim halotti szellemének!" (4) Azzal megsarkantyúzta lovát, áttört az ellenség tömör alakzatán, és előbb a consu/ fegyverhordozóját ölte le, aki fel akarta tartóztatni támadását, majd a consult döfte át lándzsájával. Amikor azonban fegyverzetét is el akarta zsákmányolni, a ¢riariusok pajzsfala összezárult a holttest előtt." (5) A sereg zöme csak ekkor futamodott meg, és rémületükben már sem a tó, sem a hegyek nem állhatták útjukat. Szinte vikon menekültek mindenfelé a szorosokon, szakadékokon át, fegyverek-vitézek egymás hegyén-hátán bukdácsoltak előre. (6) Igen sokan, akiknek nem nyílt más út a menekülésre, a part menti sekélyesen keresztül a tóba gázoltak, amilyen mélyre csak tudtak úgy, hogy a fejük és a válluk még víz fölött legyen. Egyeseket a tanácstalan rémület arra késztetett, hogy úszva kíséreljék meg a menekülést. (7) De ez roppant nagy és reménytelen vállalkozás volt: vagy teljesen kifulladtak, és belevesztek a mély vízbe, vagy hiába fárasztották ki magukat, végül nagy nehezen visszaevickéltek a sekélyesbe, és ott a vízbe gázoló ellenséges lovasok halomra öldösték őket. (8) Az elővédből mintegy 6000-en törtek ki a szorosból: vakmerően átvágták magukat az ellenségen, mit sem tudva arról, mi zajlik mögöttük. Amikor egy dombon megálltak, csak a kiáltozás és a fegyverek zaja ért el hozzájuk, de a ködben nem tudták és nem is láthatták, hogyan alakul a hadiszerencse. (9) Később, amikor már eldőlt a küzdelem, az egyre melegebb nap szétoszlatta a ködöt, és ragyogó fény öntötte el a hegyeket és a síkságot, ők pedig láthatták, hogy elveszett a csata, és a római sereg borzalmas vereséget szenvedett. (10) Ezért, hogy fel ne fedezzék őket a távolból, és rájuk ne küldjék a lovasságot, hadijelvényeiket felragadva a lehető leggyorsabban igyekeztek eltűnni a környékről. (11) Másnapra egyéb bajok mellett a kínzó éhség is gyötörni kezdte őket. Éjszaka Maharbal utolérte őket teljes lovasságával, ők pedig megadták magukat neki, miután szavát adta: ha átadják fegyvereiket, egy szál ruhában ! A XXIII. 45. 8-ból kiderül, hogy a consu/ fejét — amely a gallok számára a legfontosabb trófea volt — Ducariusnak még sikerült megszereznie. 73