Oldal 42 [42]
OCR
ja és 20 000 lovasa, a legalacsonyabb szerint 20 000 gyalogosa és 6000 lovasa volt." (3) Leginkább Lucius Cincius Alimentusnak adnék hitelt, aki — mint írja — Hannibal foglya volt,’ de ő összezavarja a számadatokat azzal, hogy a gallokat és ligurokat is a sereghez számítja: (4) velük együtt Hannibal gyalogsága 80 000, lovassága 10 000 főt tett ki. Valószínűbb azonban, hogy ezek csak Itáliában csatlakoztak hozzá, amint több történetíró is állítja. (5) Cincius azt írja, magától Hannibaltól hallotta, hogy a Rhodanuson való átkelése óta 36 000 embert, rendkívül sok lovat és egyéb málhás állatot vesztett. Itáliába leereszkedve Hannibal a félig-meddig gall eredetű taurinusok földjére Erkezett.? (6) Minthogy ebben minden forrás egyetért, annál inkább csodálkozom, miért nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy hol kelt át az Alpokon." Általában úgy tartják, hogy a Poeninus-hágón kelt át, és ez az alpesi hegyvonulat épp erről kapta a nevét." Coelius szerinté azonban útja a Cremonishágón át vezetett. (7) Márpedig ez a két szoros nem a taurinusok földjére, hanem a hegylakó salassusok területén át a gall libuusok törzséhez vezet." (8) Az sem valószínű, hogy ezek a Gallia felé vezető utak? ekkor nyitva álltak: legalábbis a Poeninus-hágó felé vezető utakat félgermán törzsek zárták volna el előle. (9) Ha pedig valaki a hegység elnevezését tekinti bizonyító erejűnek: a sedunusveragrus törzsek, ennek a hegységnek a lakói nem tudnak arról, hogy a hágó ! A legmagasabb becslés valószínűleg a számadatokat rendszeresen eltúlzó Valerius Antiastól való, a legalacsonyabb pedig Polübiosztól (III. 60. 5), aki Hannibalnak a Lakinionfokon állított feliratát (vö. XXVIII. 46. 16) vette alapul. * Cincius Alimentus 208 után kerülhetett pun hadifogságba, és ott írhatta művét. Livius egyedül itt hivatkozik rá. 3 A taurinusok törzse a Dora Riparia völgyében, a mai Torino környékén élt. Ebből az adatból sejthető, hogy Livius feltételezése szerint Hannibal a Mont-Genévre-hágón kelt át Itáliába, éppúgy, ahogy Caesar Kr. e. 58-ban Itáliából Galliába. + A kérdésről máig folyik a vita. A megoldást maga Livius is megnehezíti azzal, hogy adatai — megfelelő földrajzi ismeretek híján — nem pontosak, egyes elnevezései nem azonosíthatóak, és valószínű, hogy leírásában sokszor több, nem egyező forrás adatait keveri össze. A legvalószínűbb jelölt a Savine-Coche-hágó, amely szintén a taurinusok földjére vezet. 5 A Nagy-Szent Bernát-hágó latin neve Poeninum iugum, amit a népetimológia a Poenus (‘pun’) melléknévvel hozott összefüggésbe. é Coelius Antipater római történetíró a Kr. e. II. század második felében élt és alkotott. Livius forrásául szolgáló művében a II. pun háború történetét dolgozta fel. 7 À salassusok a Dora Baltea völgyének felső részén, a libuusok a Sesia völgyének alsó részén éltek. ? Gallia itt Gallia Cisalpinát, az észak-itáliai, gallok lakta területeket jelenti. 41
