láb vagy térdelésből próbáltak feltápászkodni, visszaestek, mert ez a támaszték
is kisiklott alóluk. Nem volt a közelben egyetlen fatörzs, egyetlen gyökér sem,
amelyre ráléphettek vagy belekapaszkodhattak volna, így csak ide-oda hempe¬
regtek a sima jégen és az olvadó hóban. (8) Az állatok léptei alatt sokszor az alsó
hóréteg is beszakadt, ha pedig elvágódtak, és megpróbáltak felállni, kapálózó
patájuk még mélyebbre fúródott, így aztán, mintha csapdába estek volna, benne
ragadtak a kemény, vastagra fagyott jégkéregben.
37.
(1) Végül, amikor már ember és állat kimerült az eredménytelen küzdelemben,
tábort ütöttek a hegygerincen. Ennek a helyét is keserves munka volt letakari¬
tani, mert töméntelen havat kellett fellazítaniuk és elhordaniuk. (2) Hannibal
ezután a szakadékhoz vezényelte katonáit, hogy járhatóvá tegyék, mert egyedül
itt volt lehetséges az átjutás. Mivel a sziklát meg kellett bontani, a környéken
kidöntött és lecsonkolt hatalmas szálfákból roppant máglyát raktak, majd — mi¬
után feltámadt a szél, amely tovább gerjeszthette a tüzet — alágyújtottak, és az
izzó sziklatömböket rájuk locsolt ecettel porlasztottäk szet.! (3) A tüztöl äthevült
sziklákon vasszerszámokkal törtek átjárót, és a meredek hegyoldalt enyhe lejté¬
sű, kanyargós utakkal tették járhatóvá, úgyhogy nemcsak a málhás állatokat, de
az elefántokat is le tudták vezetni. (4) Mintegy négy napot töltöttek el a szaka¬
déknál, és közben az állatok majdnem éhen pusztultak, mert ha akad is legelő a
majdnem teljesen kopár csúcsokon, azt is hó borítja. (5) Lejjebb már völgyek,
napsütötte dombok, erdők és mellettük patakok vannak, emberi művelésre ér¬
demesebb földek. (6) Itt az állatokat kicsapták legelni, és az útépítéstől kimerült
emberek is pihenőt kaptak. Ezután három nap alatt leértek a síkságra, ahol a
vidék és a lakók természete is szelídebb volt már.
38.
(1) Nagyjából így érkeztek Itáliába az alpesi átkelés után, amint egyes szerzők
írják," négy hónappal és két héttel azután, hogy UJ-Karthágóból elindultak. (2)
Abban, hogy Hannibal mekkora sereggel érkezett Itáliába, a történetírók adatai
korántsem egyeznek. A legmagasabb becslés szerint 100 000 gyalogos katoná¬
! Ez elég valószínűtlenül hangzik, már csak a szükséges ecet mennyisége miatt is, bár a
korabeli bányászatban Hispániában is használták ezt a módszert sziklák szétporlasztására
(Plinius: Természetrajz XXXIII. 71), az ókori hadsereg pedig általában ecetet is szállított
magával (gondoljunk a római poscára, a katonák italára). A történet hitele inkább azon
bukik meg, hogy nem valószínű, hogy ilyen magasban ekkora szálfák akadtak.
2 Vö. Polübiosz III. 56. 3.