Seite 36 [36]
higgyenek benne, hogy útjuk csak a Liberis és Róma falai között elterülő sík¬
ságon ér majd véget!
31.
(1) Miután buzdító szavaival fellelkesítette őket, elrendelte, hogy pihenjék ki
magukat, és készüljenek fel az útra. (2) Másnap fölfelé indult a Rhodanus part¬
ja mentén, Gallia belsejébe — nem mintha ez lett volna a legegyenesebb út az
Alpokhoz, de úgy vélte, minél távolabb kerül a tengertől, (3) annál kevésbé ta¬
lálkozhat a római sereggel, amellyel nem szándékozott megütközni, amíg meg
nem érkezik Itáliába. (4) Negyedik táborhelye a , Szigetnél" volt. Itt egyesülnek
az Alpok különböző részeiből lezúduló folyók, az Isara! és a Rhodanus, nagy
területet fognak közre, és ezt a köztük elterülő síkságot nevezik Szigetnek. (5)
Allobroxok laknak a közelben, akik gazdagságban és hírnévben már akkor sem
maradtak el egyetlen galliai nép mögött sem. (6) Ekkor éppen megosztotta őket
az, hogy két testvér küzdött egymással a királyi hatalomért. Braneust, az idő¬
sebbet ugyanis, aki előzőleg uralmon volt, fiatalok egy csoportja segítségével
megpróbálta megbuktatni az öccse, akinek joga ugyan nemigen volt a trónra, de
ereje annál több. (7) Hannibalnak a legjobbkor jött, hogy őt kérték fel a viszály
eldöntésére, és mint a királyság ügyében felkért döntőbíró, a vének tanácsa és a
vezetők kívánságát figyelembe véve az idősebb testvért ültette vissza a trónra.
(8) Ezért a jótéteményéért bőségesen adtak neki élelmet és minden egyéb fel¬
szerelést, főképpen ruhákat, amelyekkel az Alpok hírhedt hidege miatt el kellett
látnia seregét.
(9) Hannibal, miután lecsillapította az allobroxok viszálykodását, immár az
Alpok felé folytatta útját, de nem egyenes irányban, hanem balra kanyarodva a
tricastinusok területén át. Majd a vocontiusok földjének legszélén keresztül a
tricoriusok területére vonult. Utján sehol sem ütközött akadályba, míg el nem
jutott a Druentia folyóhoz.? (10) Ez is az Alpokból ered, és Gallia folyói közül
ezen a legnehezebb átkelni. (11) Noha roppant víztömeget hömpölyget, nem
tűri hátán a hajókat, ugyanis nem állandó partok között, hanem egyszerre több,
mindig változó mederben folyik, mindig másutt alakít ki sekélyebb és mélyebb
szakaszokat, ezért gyalog is nehéz rajta átlábalni. Sőt málladozó sziklákat is
görget, és aki belegázol, sehol sem találhat szilárd és biztos talajra. (12) Ráadá¬
sul akkor a záporesők még jobban megduzzasztották, ezért az átkelés nagy
! Clüver szövegjavítása a mértékadó kéziratok Sarar olvasata helyett. A mai Isére folyóról
van szó. Az eredeti kódexolvasat hívei a Sarar folyót a mai Aygues folyóval azonosítják.
? Livius útvonalleírása meglehetősen következetlen.
35