Oldal 35 [35]
ták, hogy ne vállaljon semmiféle erőpróbát, mielőtt Itáliát megtámadná. (7)
Serege tartott ugyan az ellenségtől is — hiszen még nem halványult el bennük az
előző háború emléke —, de még jobban félt a végtelennek tetsző úttól és az Al¬
poktól, amely híre alapján iszonyúnak tűnt azok előtt, akik még nem jártak arra.
30.
(1) Hannibal, miután eldöntötte, hogy folytatja útját Itália felé, gyűlésbe hívta
katonáit, és különféle módszerekkel, részben korholással, részben biztatással
igyekezett felrázni őket. (2) Csodálkozik — jelentette ki —, hogy félelmet nem
ismerő szívüket egyszerre milyen rémület szállta meg. Annyi éven át győzedel¬
mesen katonáskodtak, és csak akkor távoztak Hispániából, amikor már a kart¬
hágóiak hatalmába került minden nép és földterület a két tenger között. (3)
Majd felháborodva a római nép követelésén, hogy mindenkit, aki Saguntum
ostromában részt vett, szolgáltassanak ki neki, mint valami gonosztevőt," átkel¬
tek a Hiberuson, hogy eltöröljék a rómaiak nevét, és felszabadítsák a földkerek¬
séget. (4) Akkor még senki sem érezte hosszúnak az utat, noha napnyugatról
indultak napkeletnek! (5) Most pedig, amikor az út nagy részét már maguk
mögött hagyták — vad népek között küzdötték le a Pireneusokat; hiába állta
útjukat több ezer gall, átkeltek a hatalmas Rhodanus folyón, megfékezve még a
víz erejét is, és már látják maguk előtt az Alpokat, amelyeknek túlsó oldala már
Itáliához tartozik —, éppen most, az ellenség kapui előtt csüggednek el? (6) Hisz
mi egyéb szerintük az Alpok, mint néhány magas hegy? (7) Lehet, hogy maga¬
sabbak a Pireneusok gerincénél — de akkor sem léteznek égig érő hegyek, ame¬
lyeken az ember át ne tudna hatolni. Az Alpokat is lakják és művelik, itt is
születnek és táplálkoznak élőlények, és hágóin hadseregek is átkelhetnek. (8) Az
előttük álló követek sem szárnyakon repültek át az Alpok fölött; sőt eleik sem
voltak őslakosok Itáliában, úgy települtek be oda, több nagy hullámban, gyer¬
mekeikkel, asszonyaikkal vándorútra kelve, és így is biztonságban átjutottak
ezeken a hegyeken. (9) A fegyveres katonának, aki csak a felszerelését viszi
magával, mi lehet járhatatlan vagy leküzdhetetlen? Mennyi veszélyt, mennyi
fáradalmat vállaltak nyolc hónapon át, hogy Saguntumot elfoglalhassák! (10)
És most, hogy Róma, a világ ura ellen vonulnak, milyen akadály lehet olyan zord,
olyan meredek, hogy visszatarthatná őket? (11) A gallok egykor el is foglalták
azt a vidéket, a punok meg abban sem bíznak, hogy egyáltalán eljutnak odáig?
Ezért aztán vagy ismerjék el, hogy elszántságban és hősiességben alábbvalók
annál a népnél, amelyet az elmúlt napokban annyiszor legyőztek, vagy pedig
1 Szónoki túlzás, hiszen a rómaiak csak Hannibal (és tanácsadói — Polübiosz III. 20. 8)
kiadatását követelték.
34