Seite 17 [17]
10.
(1) Így a követségnek ez az útja — azt leszámítva, hogy fogadták és meghallgat¬
ták őket — szintén hiábavaló és eredménytelen maradt. (2) Egyedül Hanno szállt
szembe a szerződés védelmében az egész államtanáccsal. Beszédét tekintélyének
köszönhetően nagy csendben hallgatták, de a hallgatóság helyeslése elmaradt.
(3) Az istenekre, a szerződések bíráira és tanúira kérte az államtanácsot, ne
vonjanak magukra egy Róma elleni háborút a Saguntum elleni háborúval együtt.
Ő megmondta, előre figyelmeztette őket, hogy ne küldjék el Hamilkar sarját a
hadsereghez. Annak az embernek sem halotti szelleme, sem utódai nem nyug¬
hatnak, és a rómaiakkal kötött szerződéseket mindaddig veszély fenyegeti, amíg
a Barka család puszta neve is el nem tűnik a föld színéről.
(4) , Elküldtétek a sereghez ezt az ifjút — mondta -, akiben csak úgy lobog a
királyi hatalom utáni vágy, és célja elérésére csak azt az egy utat ismeri, ha egyik
háborút a másik után indítja, és fegyverekkel, légiókkal veszi körül magát. Mint¬
ha csak rőzsét dobtatok volna a tűzre! Magatok tápláltátok a tűzvészt, amelytől
most ég a házatok. (5) Seregeitek Saguntumot ostromolják, amelytől szerződés
tiltja őket. Nemsokára a római légiók fogják Karthágót ostromolni, azoknak az
isteneknek a vezetésével, akik az előző háborúban is segítségükre voltak a szer¬
ződésszegés megtorlásában. (6) Az ellenséget, saját magatokat, vagy talán a két
nép helyzetét nem ismeritek? Ez a ti nagyszerű fővezéretek nem engedte be
táborába a követeket, akik szövetségeseinktől jöttek a maguk szövetségeseinek
érdekében, így lábbal tiporta a népek jogát. Miután viszont elkergették őket
onnan, ahonnan még az ellenség követeit sem szokás kiutasítani, eljöttek hoz¬
zátok, hogy a szerződés értelmében elégtételt kérjenek. Elhatárolódásunk jele¬
ként annak a kiadatását követelik, aki a bűnt elkövette, és így felelősségre von¬
ható a sérelemért. (7) Tartok tőle, hogy minél szelídebben lépnek fel most, és
minél később kezdik, annál kitartóbbak lesznek a bosszúállásban, ha majd cse¬
lekvésre szánják magukat. Gondoljatok az Aegates-szigetekre és az Erüxre,! és
arra, hogy mit szenvedtetek el szárazon és vízen a 24 év alatt! (8) Pedig akkor
nem ez a kölyök volt a vezéretek, hanem az apja, maga Hamilkar, »a második
Marsc, ahogy őt hívei nevezni szeretik. Csakhogy akkor a szerződés ellenére
nem tartottuk távol magunkat Tarentumtöl, vagyis Itáliától? — akárcsak most
! AzI. pun háború végén a punok az Aegates-szigetek mellett döntő vereséget szenvedtek
C. Lutatius consultól (vö. a XIX. könyv tartalmi összefoglalóját), és utána fel kellett adniuk
a szicíliai Erüx-hegyen épített, bevehetetlennek hitt erődjüket is, amelyet Hamilkar Barka
244 óta tartott.
? Kr. e. 272-ben, mialatt a rómaiak larentumot ostromolták, az öbölben megjelent egy
karthágói flotta, de partraszállásra és összecsapásra nem került sor (lásd a XIV. könyv
tartalmi összefoglalóját).
16