Seite 13 [13]
OCR
caeusok területéről hazafelé vonuló Hannibalra, és megzavarták zsákmánnyal megrakodva menetelő seregét. (9) Hannibal nem bocsátkozott ütközetbe, hanem letáborozott a parton. Mihelyt beesteledett, és az ellenség egy kis nyugtot hagyott neki, egy gázlón azonnal átkelt a folyón. Úgy sáncolta el magát, hogy az ellenségnek is maradjon hely az átkelésre, mert úgy tervezte, hogy áthaladás közben üt majd rajtuk. (10) Lovasságának megparancsolta: mihelyt meglátják, hogy az ellenség a vízbe gázol, támadják meg a mozgásában korlátozott sereget; 40 elefántját pedig a parton sorakoztatta fel. (11) A carpetanusok száma a hozzájuk csatlakozott vaccaeusokkal és olcasokkal együtt 100 000-re rúgott — nyílt síkon legyőzhetetlen sereget alkottak volna. (12) Az egyébként is szilaj természetű, nagy számuk miatt elbizakodott harcosok azt hitték, hogy az ellenség félelemből hátrált meg, ezért biztosra vették, hogy győzelmüket csak a köztük lévő folyó késlelteti. Csatakiáltást hallatva, rendezetlenül, minden parancs nélkül, ki-ki rohant egyenest bele a folyóba. (13) Ekkor a másik parton rengeteg lovas ugratott a vízbe, és a mederben egyenlőtlen küzdelem kezdődött. (14) A gyalogos ugyanis nehezen tud állva maradni a vízben, és nemigen bízhat a gázlóban, így még egy fegyvertelen lovas is feldöntheti, ha véletlenül nekimegy; ezzel szemben a lovas akadálytalanul mozoghat és használhatja fegyvereit, mert a lova a sodrás közepén sem borul fel, így távolsági és közelharcot is tud folytatni. (15) Az ellenség nagy részét elnyelte a folyó, azokat pedig, akiket az örvénylő áradat átsodort az ellenséghez, az elefántok tiporták agyon. (16) A leghátul haladók, akik biztosabbnak látták, ha saját partjukra menekülnek vissza, rendezetlen futkosás után újra egyesültek. De mielőtt a nagy rémületből felocsúdhattak volna, Hannibal serege négyszögletes menetoszlopban a folyóba nyomult, elűzte őket a partról, és ezután végigpusztítva a földeket, néhány nap alatt a carpetanusokat is megadásra kényszerítette. (17) Így most már a Hiberuson túl minden a karthágóiak kezén volt — Saguntum kivételével. 6. (1) A saguntumiak ellen még nem indult meg a háború, de Hannibal már elhintette köztük és szomszédaik, főleg a turdetanusok! között a viszálykodás magvait. (2) Minthogy ő, a viszály szítója az utóbbiak pártján lépett fel, és nyilvánvaló volt, hogy nem jogi megoldást keres, hanem alkalmat az erőszakos ! A turdetanusok valójában nem Saguntum szomszédságában éltek, hanem több száz kilométerre onnan, Hispánia déli részén, Gades környékén. Saguntum ellenfeleként inkäbb az Appianosznäl (Iberia törtenete 36.) Torbolétai néven említett nép jöhet szóba, vagy pedig a közeli Turis varos lak6i (Turitani). 12
