Page 310 [310]
Beilleszthetetlen töredékek
64.
Livius és Sallustius mindketten arról tudósítanak, hogy a régiek kaszákkal fel¬
szerelt harci szekereket használtak. Használhattak tehát egyszerűeket is.
(Servius magyarázata Vergilius: Aeneis I. 476. sorához)
65.
Amikor Caesar Augustus — amint Livius elbeszéli — visszatért Britannia szige¬
téről,! a játékokon bejelentette a [római] népnek, hogy részben háborúk, részben
baráti kapcsolatok révén immár az egész földkerekség a Római Birodalomnak
van alavetve [a béke béségében].
(Aponius: Az Enekek énekékez XII. 237. 0.)
66.
Ne hidd, hogy igaz az egyébként oly ékesszóló Titus Liviusnál olvasható kije¬
lentés: , inkább nagy, mint derék lelkületű férfi."
(Seneca: A haragrél I. 20. 6 — Kovacs Mihaly forditasa)
67.
Titus Livius, az ékesszólás és a megbízhatóság legelső nagysága, olyan dicsére¬
tekkel magasztalta Gnaeus Pompeiust, hogy Augustus Pompeius-pártinak mon¬
dotta, de barätsäguknak ez sem ártott. Scipiót,? Afraniust, ugyanezt a Cassiust,
ezt a Brutust sohasem nevezi rablóknak és gyilkosoknak, amilyen szavakkal ma
illetik őket, annál többször kiváló férfiaknak.
( Tacitus: Évkönyvek IV. 34. 3 — Borzsák István fordítása nyomán)
68.
Bevallom, furcsának találom, hogy Titus Livius, ez a rendkívül népszerű író azzal
kezdi a Város történetét a kezdetektől tárgyaló művének egyik könyvét, hogy ő
már úgyis elég hírnévre tett szert, akár abba is hagyhatta volna az egészet, ha
nyugtalan lelkét nem ez a munka táplálná. Bizony úgy illett volna, hogy művét
a világbíró nép, a római név, nem pedig a maga dicsőségére írja.
(Plinius: Természetrajz, Előszó 16)
! Augustus valójában soha nem járt Britanniában, bár Sztrabon (Gedgraphika IV. 5. 3)
tudósít arról, hogy tárgyalt Britanniából érkezett követekkel.
? O. Caecilius Metellus Scipióról, Pompeius apósáról van szó.
309