OCR
51. Arszinoé Ptolemaiosz húga volt. Akhillasz táborába egy Ganümédész nevű eunuch vitte el őt, akit a lány rendkívül kedvelt. Arszinoé megölette Akhillaszt, és Ganümédészt tette meg a sereg vezérének. Ganümédészt később Caesar az egyiptomiak legyőzése után ott vezette diadalmenetében, amint Livius a polgárháborúról szóló IV. könyvében elmondja. (Regi jegyzet Lucanus: Pharsalia X. 521. sorähoz) 52. Alexandriában 400 000 könyvtekercs égett el.! Magasztalja csak más ezt a királyi udvar gazdagságának nagyszerű jeleként, mint Titus Livius, aki azt mondja, hogy ez az ottani királyok jó ízlésének és tudománypártolásának kiemelkedően nagy műve volt. (Seneca: 4 lelki nyugalomról 9. 5 — Bollók János fordítása) CXIII. könyv (A polgárháború V. könyve) Tartalmi összefoglaló (Kr. e. 47) A Pompeius-pártiak Afrikában összeszedik erejüket. A fővezérséget egyedül P. Scipióra? bízzák, mivel Cato lemond egyenlő részesedéséről. Dönteniük kell arról, hogy lerombolják-e Utica városát, amely Caesart támogatja. M. Catónak sikerül ezt megakadályoznia, bár Iuba azt tanácsolja, hogy semmisítsék meg a várost. Így Cato lesz Utica pártfogója és védelmezője. Cn. Pompeius, Pompeius Magnus fia Hispániában haderőt gyűjt. Ennek vezetését sem Afranius, sem Petreius nem akarja elvállalni, ezért maga kezdi újra a háborút Caesar ellen. Pharnakész, Mithridatész fia, Pontosz királya rövid háború után vereséget szenved. ! A dolog Kr. e. 48-ban történt: amikor Caesar elfoglalta a várost, kigyulladt a palota egy része és a könyvtár. ? O. Caecilius Metellus Scipióról van szó, akire a szöveg itt az örökbefogadás előtti nevén utal — valószínűleg nem véletlenül, hiszen ez a névalak Africanus emlékét idézi fel az olvasó tudatában. A polgárháborúban mindkét félnek fontos volt, hogy Afrika területén jó ómen gyanánt ott tudhasson egy Scipiót a vezérkarban — bár Caesarnál ez csak formaság maradt. 290