Page 278 [278]
Cn. Pompeius leigázza a zsidókat, és elfoglalja szentélyüket, az addig még
soha meg nem szentségtelenített Jeruzsálemet." L. Catilina, miután a consu/vá¬
lasztáson kétszer vereséget szenvedett? Lentulus praezorral," Cethegusszal és
többekkel együtt összeesküvést szervez azzal a céllal, hogy legyilkolják a con¬
sulokat és a senazust, gyújtogassanak a Városban, és államcsínyt hajtsanak végre.
Etruriában hadsereget is szerveznek. Az összeesküvést M. Tullius Cicero [63]
ügybuzgalmának köszönhetően leleplezik, Catilinát kiűzik a Városból, a többi
összeesküvőt pedig kivégzik."
"Töredékek
29.
A deluit szó jelentése: , lemos", a diluit szóé pedig , felold". Livius így ír Mithrida¬
tész haláláról: , Miután ezt feloldotta" (diluisset).
(Agroecius: Helyesírási kézikönyv 115. o. Keil)
30.
Amikor a várost" a harmadik hónapban, a böjt napján," a 179. olümpiasz idején,
Gaius Antonius és Marcus Tullius Cicero consulsäga alatt [63] bevették,’ és a
benyomuló ellenség mindenkit lekaszabolt, aki a templomban volt, a papok akkor
sem zavartatták magukat az áldozatok bemutatásában, nem reszkettek az éle¬
tükért, nem riasztotta vissza őket a rengeteg hulla, tehát nem menekültek, hanem
! Livius ezek szerint nem tudott arról, hogy a jeruzsálemi Szentélyben IV. Antiokhosz
Epiphanész görög kultuszt próbált meghonosítani. Ha ez így volt, az újabb jele annak,
hogy a rómaiak általában nem érdeklődtek a zsidó múlt és kultúra iránt.
? L. Sergius Catilina a 63-as és 62-es év consuli tisztségére pályázott.
3 P. Cornelius Lentulus Sura 63-ban már másodszor viselte a praezori hivatalt, sőt 71-ben
már consul is volt.
! Az eseményeket részletesen elbeszéli Sallustius monográfiája, a Catilina összeesküvése, de
Cicero négy fennmaradt beszéde Catilina ellen szintén értékes forrásként szolgál. Cicero
összesen öt összeesküvőt végeztetett ki (az itt említett P. Cornelius Lentulust és C.
Cornelius Cethegust, valamint P. Gabinius Capitót, L. Statiliust és Caepariust) a senatus
consultum ultimum felhatalmazására támaszkodva, ezért bírói ítélet nélkül. Döntéséért
később felelnie kellett.
5 Jeruzsálemről van szó.
6 Cassius Dio tudósítása szerint (XXXVII. 16. 4) Jeruzsálem elfoglalása szombati napon
történt. A zsidó vallásban szombaton tilos a böjt, ennek ellenére a görög-római világban
elterjedt volt az a tévhit, hogy a szombat böjti nap. Ehhez az elképzeléshez alkalmazkodik
Josephus.
7 Jeruzsálem Pompeius általi elfoglalásáról van szó.
277