Page 197 [197]
OCR
ményre, a győzelemre vagytok büszkék, hanem inkább a kezdetekre, hogy ok nélkül sohasem kezdtek háborút. (6) A karthágóiak attól lettek ellenségeitek, hogy Szicíliában ostrom alá vették Messzanát, Philipposz attól, hogy megostromolta Athént, le akarta igázni Hellaszt, pénzzel és csapatokkal segítette Hannibalt. (7) Antiokhosz még at is kelt hajöhadäval Kis- Ázsiából Hellaszba ellenségeitek, az aitólok ösztönzésére, birtokába vette Démétriaszt, Khalkiszt és a Thermopilai-szorost, hogy kiüssön benneteket a hatalomból. (8) Perszeusz ellen az volt a háborús ok, hogy ostrom alá vette szövetségeseiteket, és megölette egyes népek, törzsek fejedelmeit vagy előkelőit. (9) És a mi bukásunknak mi lesz az ürügye, ha nekünk is pusztulnunk kell? Most még nem választom el az állam megítélését Polüaratosz és Deinón polgártársainkétól, és azokétól, akiket magunkkal hoztunk, hogy a kezetekbe adjuk őket. Ha mi, rhodosziak mindannyian egyformán vétkesek volnánk, mi volna a bűnünk ezzel a háborúval kapcsolatban? (10) Az, hogy Perszeuszt támogattuk, és míg az Antiokhosz és Philipposz elleni háborúkban a királyokkal szemben a ti oldalatokon álltunk, most veletek szemben a királyhoz pártoltunk? (11) Kérdezzétek csak meg Gaius Liviust és Lucius Aemilius Regillust, akik hajóhadaitokat vezették Kis-Ázsiában, hogyan szoktuk mi támogatni szövetségeseinket, és milyen tevékenyen szoktunk részt venni a háborúban! Hiszen nem volt rá példa, hogy hajóitok nélkülünk vállaltak volna csatát. (12) Sőt a mi hajóhadunk külön ütközetet is vívott egyszer Szamosznál, majd Pamphülia partjainál," ahol Hannibal volt az ellenség vezére. (13) Ez a győzelem számunkra annál dicsőségesebb, mert noha a Szamosznál vívott ütközetben hajóink nagy részét és ifjúságunk színe-virágát elveszítettük, még ez a súlyos csapás sem rendített meg bennünket, hanem ismét szembe mertünk szállni a király Szíria felől érkező hajóhadával. (14) Mindezt nem azért idéztem fel, hogy dicsekedjem — hiszen nem vagyunk abban a helyzetben -, hanem hogy emlékeztesselek arra, hogyan szokták támogatni szövetségeseiket a rhodosziak. 23. (1) Philipposz és Antiokhosz legyőzése után nagyszerű jutalmakat kaptunk tőletek. De ha mostani szerencsétek, amely az istenek jóindulata és saját hősiességetek révén mellétek szegődött, Perszeusznak jutott volna, és mi Makedóniában a győztes király elé járulnánk, hogy jutalmunkat kérjük, mire hivatkozhatnánk? (2) Talán arra, hogy pénzzel, gabonával, tengeri vagy szárazföldi segédcsapatokkal támogattuk? Mit tartottunk megszállva csapatainkkal? Hol bocsátkoztunk csatába az ő vezéreinek keze alatt vagy a magunk erejéből? (3) 1Vô. XXX VIT. 10-11. és 22. 2-24. 13. 196
