Oldal 189 [189]
OCR
együtt, útközben azonban a vihar szétszórta a hajóit az Adriai-tengeren, ő pedig három hajójával betegen kötött ki Brundisiumban. (9) Elküldték hozzá Lucius Stertinius guaeszfort ugyanolyan ajándékokkal, mint amit testvére kapott Rómában, és azzal is megbízták, hogy számára szállásul egy házat ... Az elveszett rész valószínű tartalma: — Szertinius guaestornak gondoskodnia kell Misacenes és övéi szükségleteiről, és biztosítania kell visszaútjukat Massinissáboz. Misacenes azonban Brundisiumban belehal betegségébe. — Megválasztják a 167. év tisztségviselőit: a két consul O. Aelius Paetus és M. Junius Pennus lesz, a praetorok pedig Q. Cassius, M’. Iuventius Talna, Ti. Claudius Nero, Cn. Fulvius, C. Licinius Nerva és A. Manlius Torquatus. — C. Claudius Pulcher és Ti. Sempronius Gracchus censorok bemutatják a tisztító áldozatot a vagyonbecslés lezárásaként. Rendezik a felszabadított rabszolgák jogi helyzetét: Gracchus amellett kardoskodik, hogy korlátozzák a jogaikat. 15. (1) ... A felszabadítottak addig a négy városi íribusba voltak beosztva," kivéve azokat, akiknek öt éven felüli vér szerinti fiuk volt — ezeket utasították, hogy ott jelentkezzenek vagyonbecslésre, ahol legutóbb is —, (2) és azokat, akiknek egy vagy több, összesen 30 000 seszertiusnál nagyobb értékű vidéki birtokuk volt: nekik megadták a jogot, hogy ... jelentkezzenek vagyonbecslésre. (3) Miután ez így érvényben maradt, Claudius kijelentette: A censor a népgyűlés jóváhagyása nélkül egyetlen embert sem foszthat meg szavazati jogától, nemhogy egy egész rendet. (4) Attól, hogy a censornak jogában áll valakit kizárni a íribusából — vagyis utasítani, hogy menjen át egy mäsik /ribusba -, meg nem zárhatja ki mind a 35 íribusból, mert ez azt jelentené, hogy megfosztja polgár! Ez a beosztás lényegében megismételte O. Fabius és P. Decius censorok Kr. e. 304-ben hozott, és a senatus részéről akkor is nagy lelkesedéssel üdvözölt intézkedését (IX. 46.), amelyet azután a Kr. e. 220. év censorai felújítottak (XX. könyv). A most megadott kisebb kedvezmények sem változtattak a lényegen: hogy ezzel a beosztással, minthogy a nagyrészt vagyontalanokat magában foglaló négy városi íribus csak négy szavazatot képviselt a gazdagabbakbôl és füldbirtokosokbél 4116 31 vidéki zridusszal szemben, a városi éribusok tagjait megfosztották attól a lehetőségtől, hogy — nagy létszámuknak megfelelően — akaratukat bármiben is érvényesítsék. A következő intézkedés, a felszabadítottak egyetlen tribusba való beosztása még ezt a csekély befolyásukat is negyedére csökkentette. Később ugyan többször hoztak törvényt arról, hogy az összes íribusba szét kell osztani őket (Lex Sulpicia Kr. e. 88-ban, Lex Papiria 84-ben, Lex Manilia 66-ban), de ezek az uralkodó réteg ellenállása miatt nem maradtak sokáig érvényben. 188
