együtt, útközben azonban a vihar szétszórta a hajóit az Adriai-tengeren, ő pedig
három hajójával betegen kötött ki Brundisiumban. (9) Elküldték hozzá Lucius
Stertinius guaeszfort ugyanolyan ajándékokkal, mint amit testvére kapott Rómá¬
ban, és azzal is megbízták, hogy számára szállásul egy házat ...
Az elveszett rész valószínű tartalma:
— Szertinius guaestornak gondoskodnia kell Misacenes és övéi szükségleteiről, és
biztosítania kell visszaútjukat Massinissáboz. Misacenes azonban Brundisiumban
belehal betegségébe.
— Megválasztják a 167. év tisztségviselőit: a két consul O. Aelius Paetus és M.
Junius Pennus lesz, a praetorok pedig Q. Cassius, M’. Iuventius Talna, Ti. Claudius
Nero, Cn. Fulvius, C. Licinius Nerva és A. Manlius Torquatus.
— C. Claudius Pulcher és Ti. Sempronius Gracchus censorok bemutatják a tisztító
áldozatot a vagyonbecslés lezárásaként. Rendezik a felszabadított rabszolgák jogi
helyzetét: Gracchus amellett kardoskodik, hogy korlátozzák a jogaikat.
15.
(1) ... A felszabadítottak addig a négy városi íribusba voltak beosztva," kivéve
azokat, akiknek öt éven felüli vér szerinti fiuk volt — ezeket utasították, hogy ott
jelentkezzenek vagyonbecslésre, ahol legutóbb is —, (2) és azokat, akiknek egy
vagy több, összesen 30 000 seszertiusnál nagyobb értékű vidéki birtokuk volt:
nekik megadták a jogot, hogy ... jelentkezzenek vagyonbecslésre.
(3) Miután ez így érvényben maradt, Claudius kijelentette: A censor a nép¬
gyűlés jóváhagyása nélkül egyetlen embert sem foszthat meg szavazati jogától,
nemhogy egy egész rendet. (4) Attól, hogy a censornak jogában áll valakit kizár¬
ni a íribusából — vagyis utasítani, hogy menjen át egy mäsik /ribusba -, meg nem
zárhatja ki mind a 35 íribusból, mert ez azt jelentené, hogy megfosztja polgár¬
! Ez a beosztás lényegében megismételte O. Fabius és P. Decius censorok Kr. e. 304-ben
hozott, és a senatus részéről akkor is nagy lelkesedéssel üdvözölt intézkedését (IX. 46.),
amelyet azután a Kr. e. 220. év censorai felújítottak (XX. könyv). A most megadott kisebb
kedvezmények sem változtattak a lényegen: hogy ezzel a beosztással, minthogy a nagyrészt
vagyontalanokat magában foglaló négy városi íribus csak négy szavazatot képviselt a
gazdagabbakbôl és füldbirtokosokbél 4116 31 vidéki zridusszal szemben, a városi éribusok
tagjait megfosztották attól a lehetőségtől, hogy — nagy létszámuknak megfelelően —
akaratukat bármiben is érvényesítsék. A következő intézkedés, a felszabadítottak egyetlen
tribusba való beosztása még ezt a csekély befolyásukat is negyedére csökkentette. Később
ugyan többször hoztak törvényt arról, hogy az összes íribusba szét kell osztani őket (Lex
Sulpicia Kr. e. 88-ban, Lex Papiria 84-ben, Lex Manilia 66-ban), de ezek az uralkodó
réteg ellenállása miatt nem maradtak sokáig érvényben.