Page 183 [183]
OCR
Manlius consulsiga idején [179] foglalta el a trönt, a senatus Marcus Iunius és Aulus Manlius consu/siga idején [178] ismerte el királynak, és 11 évig uralkodott. (4) A makedón nép az ismeretlenség homályában rejtőzött Amüntasz fia Philipposz! uralkodásáig. Az ő uralma alatt kezdett növekedni a birodalom, de egyelőre megmaradt Európa határai között: magába foglalta egész Hellaszt, valamint Ihrákia és Illíria egy részét. (5) Ezután elözönlötték Kis- Ázsiát is: 13 éves uralkodása alatt Nagy Sándor alatt először kiterjesztette uralmát a csaknem végtelen nagyságú perzsa birodalom egész területére, (6) majd bebarangolta Arábiát és Indiát, amerre a Vörös-tenger övezi a Föld legszélét. (7) Akkor a makedónok birodalma és hírneve volt a legnagyobb az egész világon. De ez a birodalom Nagy Sándor halála után több királyságra szakadt, mivel ki-ki magának akarta megszerezni a hatalmat, és miután erői szétforgácsolódtak, szerencséje csúcspontjától a végső romlásig még 150 éven keresztül állt fenn. 10. (1) Amikor a római győzelem híre bejárta Kis-Ázsiát, Anténór, aki emboszaival Phanainál állomásozott, elhajózott Kasszandreiába. (2) Gaius Popillius pedig, aki Délosznál gondoskodott a Makedónia felé tartó hajók biztonságáról, miután meghallotta, hogy Makedóniában véget ért a háború, és az ellenséges /emboszok eltávoztak állomáshelyükről, maga is hazaengedte Attalosz hajóit, és továbbhajózott Egyiptom felé, hogy teljesítse követi megbízatását, (3) és találkozhasson Antiokhosszal, még mielőtt az Alexandria falaihoz nyomulna. (4) Amikor a követek Kis-Ázsia partjai mellett haladtak el, és megérkeztek Lórüma kikötőjébe, amely Rhodosztól valamivel több mint 20 mérföldnyi távolságban fekszik, (5) éppen szemben a várossal, eléjük járultak a rhodosziak főemberei, akikhez már szintén eljutott a győzelem híre, és arra kérték őket, hogy látogassanak el Rhodoszra. Allamuk j jó híre és jövője függ attól— mondták -,hogy a követek személyesen győződjenek meg arról, mi történt és mi történik Rhodoszon, hogy ne kósza híreket vigyenek Rómába, hanem arról számolhassanak be, amit saját szemükkel láttak. — (6) Noha a követek sokáig vonakodtak, meggyőzték őket, hogy vállalják ezt a rövid kitérőt egy szövetséges állam megmaradása érdekében. Rhodosz városában a vezetők addig könyörögtek nekik, amíg a népgyűlésre is elmentek velük. (7) A követek érkezése inkább növelte a polgárság félelmét, semmint csökkentette. Popillius ugyanis felsorolta minden ellenséges szavukat és tettüket, amit egy-egy polgár vagy az egész közösség mondott vagy elkövetett a háború folyamán, (8) és mivel zord természetű ember volt, fenyegető szavait ! II. Philipposz, IV. Amiintasz fia, Nagy Sándor apja (ur. Kr. e. 359-336). 182
