Seite 183 [183]
Manlius consulsiga idején [179] foglalta el a trönt, a senatus Marcus Iunius és
Aulus Manlius consu/siga idején [178] ismerte el királynak, és 11 évig uralkodott.
(4) A makedón nép az ismeretlenség homályában rejtőzött Amüntasz fia
Philipposz! uralkodásáig. Az ő uralma alatt kezdett növekedni a birodalom, de
egyelőre megmaradt Európa határai között: magába foglalta egész Hellaszt,
valamint Ihrákia és Illíria egy részét. (5) Ezután elözönlötték Kis- Ázsiát is:
13 éves uralkodása alatt Nagy Sándor alatt először kiterjesztette uralmát a
csaknem végtelen nagyságú perzsa birodalom egész területére, (6) majd beba¬
rangolta Arábiát és Indiát, amerre a Vörös-tenger övezi a Föld legszélét. (7)
Akkor a makedónok birodalma és hírneve volt a legnagyobb az egész világon.
De ez a birodalom Nagy Sándor halála után több királyságra szakadt, mivel ki-ki
magának akarta megszerezni a hatalmat, és miután erői szétforgácsolódtak,
szerencséje csúcspontjától a végső romlásig még 150 éven keresztül állt fenn.
10.
(1) Amikor a római győzelem híre bejárta Kis-Ázsiát, Anténór, aki emboszaival
Phanainál állomásozott, elhajózott Kasszandreiába. (2) Gaius Popillius pedig,
aki Délosznál gondoskodott a Makedónia felé tartó hajók biztonságáról, miután
meghallotta, hogy Makedóniában véget ért a háború, és az ellenséges /emboszok
eltávoztak állomáshelyükről, maga is hazaengedte Attalosz hajóit, és továbbha¬
józott Egyiptom felé, hogy teljesítse követi megbízatását, (3) és találkozhasson
Antiokhosszal, még mielőtt az Alexandria falaihoz nyomulna.
(4) Amikor a követek Kis-Ázsia partjai mellett haladtak el, és megérkeztek
Lórüma kikötőjébe, amely Rhodosztól valamivel több mint 20 mérföldnyi tá¬
volságban fekszik, (5) éppen szemben a várossal, eléjük járultak a rhodosziak
főemberei, akikhez már szintén eljutott a győzelem híre, és arra kérték őket,
hogy látogassanak el Rhodoszra. Allamuk j jó híre és jövője függ attól— mondták
-,hogy a követek személyesen győződjenek meg arról, mi történt és mi történik
Rhodoszon, hogy ne kósza híreket vigyenek Rómába, hanem arról számolhas¬
sanak be, amit saját szemükkel láttak. — (6) Noha a követek sokáig vonakodtak,
meggyőzték őket, hogy vállalják ezt a rövid kitérőt egy szövetséges állam meg¬
maradása érdekében.
Rhodosz városában a vezetők addig könyörögtek nekik, amíg a népgyűlésre
is elmentek velük. (7) A követek érkezése inkább növelte a polgárság félelmét,
semmint csökkentette. Popillius ugyanis felsorolta minden ellenséges szavukat
és tettüket, amit egy-egy polgár vagy az egész közösség mondott vagy elkövetett
a háború folyamán, (8) és mivel zord természetű ember volt, fenyegető szavait
! II. Philipposz, IV. Amiintasz fia, Nagy Sándor apja (ur. Kr. e. 359-336).
182