Seite 181 [181]
és jelentkeztek Gaius Postumius katonai zribunusnál. A thesszalonikéi Ión! a
király kiskorú gyermekeit? is átadta Octaviusnak; Perszeusz mellett csak legidő¬
sebb fia, Philipposz maradt. (10) Ekkor a király is megadta magát Octaviusnak
a fiával együtt, vádolva sorsát és az isteneket, akiknek a szentélyében hiába
húzódott meg, mégsem segítettek az oltalomkeresőn.
(11) A királyt és megmaradt pénzét feltették a vezérhajóra, és a hajóraj azon¬
nal visszatért Amphipoliszba. (12) Innen Octavius a királyt a táborba küldte a
consulhoz, akit előre értesített levélben, hogy Perszeusz a fogságában van, és már
elindult vele hozzá.
7.
(1) Paullus ezt egy második győzelemként értékelte, és valóban az is volt. A hír
hallatán állatokat áldozott, majd összehívta a haditanácsot, és felolvasta előttük
a praetor levelét. Ezután elküldte Ouintus Aelius Tuberót! a király elé, a többi¬
eket pedig felszólította, hogy maradjanak ott mindannyian a fővezéri sátorban.
(2) Soha nem volt még semmiféle látványosságnak ekkora közönsége. Atyá¬
ik idejében Syphax királyt is fogolyként vitték a római táborba, ! de egyrészt sem
az ő, sem népe hírnevét nem lehetett összehasonlítani Perszeuszéval és a make¬
dónokéval, másrészt ő éppúgy csak mellékszereplője volt a pun háborúnak, mint
a mostaninak Gentiosz. (3) Perszeusz azonban a háború fő irányítója volt, és a
maga nagyságán kívül beragyogta őt nemcsak apja és nagyapja" hírneve, akikkel
közvetlen vérségi kapcsolatban volt, hanem Nagy Sándor és apja, Philipposz
dicsőségének fénye is, akik Makedóniát a földkerekség leghatalmasabb birodal¬
mává tették.
(4) Perszeusz gyászruhában lépett be a táborba fiával együtt. Övéi közül senki
más nem kísérte, aki balsorsában osztozva még szánandóbb látvánnyá tette volna
megjelenését. A megbámulására kitóduló tömeg eltorlaszolta az útját, amíg a
consul lictorokat nem küldött oda, akik eloszlatták a tömeget, hogy szabaddá
tegyék előtte a fővezéri sátorhoz vezető utat.
(5) A consul felállt, de a többieket figyelmeztette, hogy maradjanak ülve. lett
néhány lépést a belépő király felé, és jobbját nyújtotta neki. Amikor az a lábai
elé borult, felemelte, és nem hagyta, hogy a térdét megérintse. Bevezette a sá¬
torba, és felszólította, hogy foglaljon helyet a tanácsba meghívottakkal szemben.
! Plutarkhosz szerint (Aemilius Paullus 26. 6) Ión Perszeusz egykori fiúszeretője volt.
? Perszeusznak két kisgyermeke volt ekkor: egy Alexandrosz nevű fia és egy lánya.
3 Q. Aelius Tubero volt Paullus egyik veje.
! Kr. e. 202-ben Afrikában, a II. pun háború végén (XXX. 13. 1-8).
5" Apja V. Philipposz, nagyapja II. Démétriosz (ur. Kr. e. 239—229) volt.
180