Page 140 [140]
(12) A történetírók rendkívül eltérő módon nyilatkoznak Eumenész királyról.
Ha Valerius Antiasnak adunk hitelt, ő azt írja, hogy Eumenész sem a praefort
nem segítette hajóhadával, bár az több levélben is felszólította őt erre, sem a
consultól nem barátsággal vált el, amikor hazatért Kis-Ázsiába: megneheztelt rá,
mert az nem engedte meg, hogy emberei a rómaiakkal együtt táborozzanak."
(13) Sôt — írja — még arra sem volt hajlandó, hogy otthagyja a rómaiaknak a
magával hozott gall lovasokat. (14) Öccse, Attalosz azonban ott maradt a consul
mellett, továbbra is töretlen és őszinte hűséget tanúsított, és kiváló szolgálatokat
tett ebben a háborúban.
14.
(1) Mialatt Makedóniában folyt a háború, követek érkeztek Rómába az Alpokon
túlról, az egyik gall fejedelemtől — a feljegyzések szerint a neve Balanus volt, de
arról nincs tudósítás, hogy melyik törzshöz tartozott —, és támogatásukat aján¬
lották fel a makedón háborúhoz. (2) A senatus köszönetet mondott és ajándé¬
kokat küldött neki: egy két font súlyú arany nyakperecet, négy font súlyú arany
áldozótálakat és egy bogláros lovat lovassági fegyverekkel együtt.
(3) A gallok után érkeztek meg a pamphüliai követek,? akik egy 20 000 Phi¬
lipposz-aranyból álló aranykoszorút vittek a Curiába, és kérésükre engedélyt
kaptak, hogy ezt ajándékként elhelyezzék a Legjobb és Leghatalmasabb Iuppi¬
ter szentélyfülkéjében, és áldozatot mutassanak be a Capitoliumon. (4) A kö¬
vetek a barátságot szerették volna megújítani a rómaiakkal. Jóindulatú választ
kaptak, és a senazus mindegyiküknek 2000 bronzpénzt küldött ajándékba.
(5) Ezután meghallgatták Prusziasz király követeit, majd nem sokkal utánuk
a rhodosziakat," akik ugyanarról a dologról nagyon eltérően nyilatkoztak. (6)
Mindkét követség célja az volt, hogy állítsák helyre a békét Perszeusz királlyal.
Prusziasz üzenete inkább könyörgés volt, mint követelés. Kijelentette, hogy
eddig is a rómaiak oldalán állt, és ez így is lesz, amíg csak tart a háború. (7)
Csakhogy — üzente — amikor követek érkeztek hozzá Perszeusztól a rómaiak
elleni háború befejezése ügyében, ő megígérte nekik, hogy közbenjár a senazusnál.
Ezért kéri, hogy ha rá tudják szánni magukat a békülésre, vegyék úgy, hogy a
béke helyreállításában ő is szerepet játszott. — Ezt az üzenetet hozták a király
követei.
! Az idegen segédcsapatok általában külön szoktak táborozni.
? A követség valószínűleg Aszpendosz és Szidé területéről érkezett, amelyek 188 óta
függetlenek voltak. Ekkoriban ugyanis Pamphülia nagy része pergamoni fennhatóság
alatt állt.
3 A rhodoszi követjäräs előzményeiről lásd XLIV. 23. 4-10, 29. 6-8.
139