Oldal 127 [127]
XLIV. könyv
Tartalmi összefoglaló (Kr. e. 169-168)
0. Marcius Philippus járhatatlan szurdokokon át behatol Makedóniába, és több
várost elfoglal.
A rhodosziak követeket küldenek Rómába fenyegető üzenettel, hogy ha a
római nép nem köt békét és barátságot Perszeusszal, ők a királyt fogják támo¬
gatni. Ez nagy felháborodást kelt.
Amikor a makedón háborút L. Aemilius Paullusra bízzák, a következő év
consuljára, aki másodszor viseli ezt a hivatalt, ő a nyilvánosság előtt azért fohász¬
kodik, hogy bármi szörnyűség fenyegetné is a római népet, az az ő házát érje."
Útra kel Makedóniába, ahol legyőzi Perszeuszt, és egész Makedóniát a hatal¬
mába keríti. A csata előtt előre szól a hadseregnek," hogy ne lepődjenek meg,
mert a következő éjszakán holdfogyatkozás lesz.
Gentiosz, a fellázadt illír király szintén vereséget szenved L. Anicius praetortol,
megadja magát, és feleségével, gyermekeivel és rokonaival együtt Rómába szál¬
litjak.
Követek érkeznek Alexandriából a királyi pártól, Ptolemaiosztól és Kleo¬
patrától, hogy panaszt emeljenek Antiokhosz, Szíria királya ellen, aki megtámad¬
ta őket.
Perszeusz megpróbálja maga mellé állítani Eumenészt, Pergamon királyát és
Gentiosz illír uralkodót, de mivel nem adja meg a pénzt, amelyet ígért nekik,
azok cserbenhagyják.
1.
(1) Amikor ezek után beköszöntött a tavasz, Ouintus Marcius Philippus consul
elindult Rómából, és 5000 katonával? — ennyit készült magával vinni a légiók
kiegészítésére — megérkezett Brundisiumba. (2) Marcus Popillius volt consul és
több, szintén előkelő származású fiatalember katonai Zribunusokkent követtek
a consult a makedóniai légiókhoz. (3) Ezekben a napokban érkezett meg Brun¬
disiumba Gaius Marcius Figulus praezor is, akit a hajóhad vezetésével bíztak
meg. Egyszerre indultak el Itáliából, és másnap megérkeztek Korkürára, har¬
madnap pedig Aktionba, Akarnania kikötőjébe.
! Livius ránk maradt szövege ezt a XLV. könyv legvégén (41. fejezet) említi.
? Valójában nem személyesen Paullus, hanem C. Sulpicius Galus, az egyik katonai éribunus
(vö. XLIV. 37.).
3 Lásd a XLIII. 12. 3 jegyzetét.
126