Seite 111 [111]
OCR
elpártoltak Perszeusztól, noha azelőtt az ő és Philipposz fennhatósága alatt voltak. (9) Ezért — mondták -, és amiért a római fővezérek minden követelését teljesítették, csak azt az egyet kérik, hogy a római nép fogadja őket barátságába, és ha majd Perszeusszal megkötik a békét, róluk rendelkezzenek külön, hogy ne kerüljenek újra a király hatalmába. (10) Az atyák a többi követségnek barátságos választ adtak, a lampszakosziak ügyében pedig utasították Ouintus Maenius braezort, hogy jegyezze be őket a szövetségesek közé. Mindegyik követnek fejenként 2000 bronzpénzt adtak ajándékba. Az alabandai követeket felszólították, hogy juttassák el a pajzsokat Aulus Hostilius consu/hoz Makedöniäba. (11) Afrikából is egyszerre érkeztek meg a karthágóiak cés Massinissa: követei. A karthágóiak: bejelentették: 1000 000 c modius: búzát és 500 000 cmodius> ärpät vitettek le a tengerpartra, hogy oda szállítsák, ahová a senazus akarja. (12) Iudják, hogy ez a szívesség és adomány eltörpül a római nép érdemeihez és saját jó szándékukhoz képest, de egykor, amikor még mindkét nép szerencsés helyzetben volt, számos esetben hálás és hű szövetségeshez illően teljesítették kötelességüket. (13) Massinissa követei ugyanennyi búzát ígértek, valamint 1200 lovast és 12 elefántot, hozzáfűzve, hogy ha a senazusnak bármi egyébre lenne szüksége, csak szóljon, és a király éppoly buzgón teljesíti kérésüket, mint amilyen jó szívvel saját elhatározásából adja mindezt. — (14) A senazus a karthágóiaknak és a királynak egyaránt köszönetet mondott, és megkérte őket, hogy mindazt, amit felajánlottak, szállítsák el Hostilius consu/nak Makedöniäba. Minden egyes követnek 2000 bronzpénzt küldtek ajándékba. 7. (1) A krétai küldöttek felemlegették, hogy elküldték Makedóniába a Publius Licinius consul által előírt számú íjászt, (2) de amikor az atyák rákérdeztek, nem tagadták, hogy Perszeusz seregében több íjászuk szolgál, mint a rómaiaknál. (3) Erre a következő választ kapták: Ha a krétai nép őszintén és határozottan úgy dönt, hogy többre becsüli a római nép barátságát Perszeuszénál, akkor majd a római senatus is úgy válaszol neki, mint megbízható szövetségesének. (4) Addig pedig közöljék honfitársaikkal a senazus kívánságát, hogy a lehető leghamarabb rendeljék haza Perszeusz táborában szolgáló katonáikat. (5) Ezzel a válasszal bocsátották el a krétaiakat, majd a khalkisziak követségét szólították be. Már belépésükkor mindenkiben részvétet keltettek: vezetőjük, Miküthión mindkét lábára megbénult, ezért hordszéken hozták be. (6) Mindjárt látni lehetett, hogy a végszükség óráit élik, ha ez a rokkant ember sem tudta vagy nem akarta egészségi állapotára hivatkozva kimenteni magát. 110
