Page 82 [82]
(8) Ennek a követjárásnak igen nagy szerepe volt abban, hogy a rómaiak
megnyerték a kis-ázsiai államok rokonszenvét.
Egyedül Decimius tért vissza minden eredmény nélkül Rómába, sőt még jó
hírét is tönkretette a gyanú, hogy az illír királyok megvesztegették.
46.
(1) Perszeusz, amikor a rómaiakkal folytatott tárgyalás után visszahúzódott
Makedóniába, követeket küldött Rómába a Marciusszal vázolt békefeltételek
ügyében. Küldöttséget menesztett Büzantionba, Rhodoszra cés egyéb városok¬
ba is, amelyre leveleket: ! is bízott. (2) Az összes levél tartalma megegyezett:
beszámolt bennük a római követekkel folytatott tárgyalásairól, de mindezt úgy
fogalmazta meg, mintha a vitában ő kerekedett volna felül. (3) A rhodosziaknál
a követek ehhez még hozzáfűzték: A király bízik abban, hogy megmarad a béke,
hiszen Marcius és Atilius tanácsára küldte el követeit Rómába. Ha pedig a ró¬
maiak a szerződés ellenére folytatják háborús lépéseiket, akkor a rhodosziaknak
minden befolyásukat és erejüket latba vetve a béke helyreállítására kell majd
törekedniük. (4) Ha kéréssel nem érnek célt, azon legyenek, hogy ne jusson
egyetlen nép kezére az egész világ fölötti rendelkezési jog és hatalom. Ez érde¬
kükben áll a többieknek is, de a rhodosziaknak annyival inkább, amennyivel az
egyéb államok fölé emelkednek tekintélyben és gazdagságban; hisz az ő államuk
is tehetetlen szolga lesz, ha senki mástól nem várhatnak segítséget, csak a ró¬
maiaktól.
(5) A levél és a követek szavait jóindulattal hallgatták, de mindez kevés volt
ahhoz, hogy állásfoglalásuk komolyan megváltozzon, a derekabbak tekintélye
ugyanis már kezdett túlsúlyra jutni. (6) Határozatuk alapján a következő választ
adták: A rhodosziak a béke mellett vannak, de ha háborúra kerül sor, a király ne
reméljen, ne kívánjon tőlük semmit, ami elvágná a rómaiakhoz fűződő régi barát¬
ságuk szálait, amely háborúban és békében sok nagy jótétemény révén jött létre.
(7) Perszeusz követei Rhodoszról visszatérve ellátogattak Boiótia városaiba,
‘Thébaiba,” Koréneidba és Haliartoszba, amelyekről úgy tartották, kényszer alatt
bontották fel a királlyal kötött szövetséget és csatlakoztak a rómaiakhoz. (8)
! A fordítás Goldbacher kiegészítésén alapul.
? Valójában nem Ihébai, hanem a Helikón mellett fekvő Ihiszbai városáról van szó. A
tévesztés már Livius forrása, Polübiosz korabeli kézirataiban megvolt (vö. XXVII. 5. 3,
ahol a „Ihiszbai” olvasat szövegjavitäs eredménye). Livius a későbbiekben visszautal a
(valóban) Ihébaiban történtekre, ezzel próbálva összhangot teremteni korábbi elbeszélése,
a téves olvasat és Polübiosz elbeszélésének következő mondatai (XXVIII. 5. 6—8) között,
ahol már valóban Ihébairól van szó.
81