Page 74 [74]
nép ellen, (9) csak mostanság! tagozódtak be az akháj szövetségbe, de egyre
panaszkodnak, hogy úgy szolgáltatták ki őket a győztes akhájoknak, mint vala¬
mi hadizsákmányt.
38.
(1) Épeiroszban Marcius és Atilius felmentek Gitana városába, amely a tenger¬
től tíz mérföldnyire fekszik. Gyűlésbe hívták az épeirosziakat, akik általános
lelkesedéssel hallgatták meg szavaikat, és 4000 ifjú harcost küldtek a makedón
uralom alól felszabadított oreszták védelmére. (2) Ezután a követek továbbmen¬
tek Aitóliába, és itt maradtak néhány napig, várva, hogy a meghalt szírafégosz
helyébe újat válasszanak. Lükiszkosz lett az új szíratégosz, akiről biztosan tudták,
hogy a rómaiak ügyét pártolja. Ekkor folytatták útjukat Ihesszáliába.
Itt találkoztak velük az akarnaniai követek és a boiótiai száműzöttek.? (3) Az
akarnanokat ezzel az üzenettel küldték vissza: Itt az alkalom mindannak jóvá¬
tételére, amit a Philipposz-, majd az Antiokhosz-féle háború során a királyok
ígéreteitől félrevezetve elkövettek a római nép ellen. (4) Ha akkor megtapasz¬
talták a római nép megbocsátását, noha csak rosszat tettek neki, most jó szol¬
gálataikért tapasztalják meg bőkezűségét is!
(5) A boiótoknak szemére hányták, hogy szövetséget kötöttek Perszeusszal.
Azok igyekeztek Iszméniaszra, az ellenpárt vezetőjére hárítani a felelősséget, és
azt állították, csak néhány, a többséggel szembefordult városuk keveredett bele
a dologba. Marcius azt válaszolta: majd kiderül, mert ők minden egyes városnak
megadják a lehetőséget, hogy maga határozzon saját sorsáról.
(6) A thesszáliaiak gyűlését Lariszában tartották meg. Itt a két félnek bőven volt
miért köszönetet mondania egymäsnak: a thesszäliaiak megköszönhették a röma¬
iaknak a szabadság ajándékát, a követek pedig a thesszáliaiaknak azt, hogy olyan
buzgón támogatták a római népet a Philipposz-, majd az Antiokhosz-féle háború¬
ban. (7) A jótettek kölcsönös felidézése közben olyan lelkesedés öntötte el a soka¬
ságot, hogy mindent hajlandóak voltak megszavazni, amit csak akartak a rómaiak.
(8) A gyűlés után követek érkeztek Perszeusztól, főként abban a vendégba¬
ráti viszonyban bízva, amely a király és Marcius között atyáik ideje óta fennállt.
A követek erre a kapcsolatra hivatkozva kérték Marciust, adjon lehetőséget a
királynak, hogy találkozzon vele tárgyalás céljából. (9) Marcius ezt válaszolta:
Apja őrá is áthagyományozta a közte és Philipposz között fennálló szívélyes
vendégbaráti viszonyt, és ezt a követjárást is azért vállalta magára, mert nagyon
! Kr. e. 191-ben.
2 Vo. XLII. 43. 7-10.
3 Vo. XXXI. 14. 6-10; XXXIII. 16., XXXV. 47. 5-8.
73