OCR
logos és 1200 lovas kiállítására; a sereg álljon készen, hogy ott vessék be, ahová a senatus rendeli. (6) Publius Licinius consuw/ seregét a római és szövetséges csapatokon kívül kérésére segédcsapatokkal is kiegészítették: 2000 ligurral, krétai íjászokkal — nem tudni, hogy a krétaiak a rómaiak kérésére mekkora segédcsapatokat küldtek —, numida lovasokkal és elefántokkal. (7) Ez ügyben követségbe küldték Massinissához é és a karthágóiakhoz Lucius Postumius Albinust, Ouintus Terentius Culledt és Gaius Aburiust. Úgy döntöttek, Krétára szintén három követet küldenek: Aulus Postumius Albinust, Gaius Decimiust és Aulus Licinius Nervát. 36. (1) Ez idő tájt követek érkeztek Perszeusz királytól." Úgy döntöttek, nem engedik be őket a Városba, mivel a senazus már elhatározta a háborút királyuk és a makedónok ellen, sőt a nép is megszavazta. (2) Bellona szentélyében vezették őket a senatus elé. Itt így beszéltek: Perszeusz király kérdezteti, mit jelentsen az, hogy seregeket szállítottak át Makedóniába. (3) Ha a senazus hajlandó ezeket kérésére visszarendelni, a király a senazus kívánsága szerint elégtételt fog adni a szövetségesek által felpanaszolt sérelmekért, ha voltak ilyenek. (4) Jelen volt a senazusban | Spurius Carvilius is, akit Gnaeus Sicinius épp ezért küldött vissza Hellaszból. Ő a követek fejére olvasta, hogy a király fegyverrel elfoglalta Perrhaibiát,? Ihesszália számos városát bevette, és elősorolta még sok egyéb folyamatban vagy előkészületben lévő cselekedetét. Felszólították a követeket, hogy válaszoljanak. (5) Azok zavarba jöttek, és azt mondták, semmi egyéb utasítást nem kaptak. Erre megüzenték velük a királynak: Publius Licinius consul hamarosan megérkezik seregével Makedóniába; (6) hozzá küldje el követeit, ha valóban elégtételt akar adni. Többé ne is küldjön követeket Rómába, mert már Itáliába sem fogják őket beengedni. (7) Miután ezzel elbocsátották a követeket, Publius Licinius consult bízták meg azzal, hogy szólítsa fel őket, hogy 15? napon belül hagyják el Itáliát, és küldje el velük Spurius Carviliust, hogy szemmel tartsa őket, amíg hajóra nem szállnak. (8) Ez történt Rómában, mielőtt a consulok elutaztak volna hadszíntereikre. ! Ugyanezt a követjárást beszéli el a XLII. 48. 1-3, de egy másik forrás, Polübiosz alapján. ? A perrhaibiai invázió említése itt anakronisztikus; Livius ezeket az eseményeket az 53-54. fejezetben írja le. Az időrendi torzítás valószínűleg Livius annalista forrásának számlájára írható. 3 Drakenborch szövegjavítása a kéziratokban szereplő 11 helyett. 71