Oldal 72 [72]
logos és 1200 lovas kiállítására; a sereg álljon készen, hogy ott vessék be, ahová
a senatus rendeli.
(6) Publius Licinius consuw/ seregét a római és szövetséges csapatokon kívül
kérésére segédcsapatokkal is kiegészítették: 2000 ligurral, krétai íjászokkal —
nem tudni, hogy a krétaiak a rómaiak kérésére mekkora segédcsapatokat küld¬
tek —, numida lovasokkal és elefántokkal. (7) Ez ügyben követségbe küldték
Massinissához é és a karthágóiakhoz Lucius Postumius Albinust, Ouintus Te¬
rentius Culledt és Gaius Aburiust. Úgy döntöttek, Krétára szintén három kö¬
vetet küldenek: Aulus Postumius Albinust, Gaius Decimiust és Aulus Licinius
Nervát.
36.
(1) Ez idő tájt követek érkeztek Perszeusz királytól." Úgy döntöttek, nem en¬
gedik be őket a Városba, mivel a senazus már elhatározta a háborút királyuk és
a makedónok ellen, sőt a nép is megszavazta. (2) Bellona szentélyében vezették
őket a senatus elé. Itt így beszéltek: Perszeusz király kérdezteti, mit jelentsen az,
hogy seregeket szállítottak át Makedóniába. (3) Ha a senazus hajlandó ezeket
kérésére visszarendelni, a király a senazus kívánsága szerint elégtételt fog adni a
szövetségesek által felpanaszolt sérelmekért, ha voltak ilyenek.
(4) Jelen volt a senazusban | Spurius Carvilius is, akit Gnaeus Sicinius épp ezért
küldött vissza Hellaszból. Ő a követek fejére olvasta, hogy a király fegyverrel
elfoglalta Perrhaibiát,? Ihesszália számos városát bevette, és elősorolta még sok
egyéb folyamatban vagy előkészületben lévő cselekedetét. Felszólították a kö¬
veteket, hogy válaszoljanak. (5) Azok zavarba jöttek, és azt mondták, semmi
egyéb utasítást nem kaptak. Erre megüzenték velük a királynak: Publius Licinius
consul hamarosan megérkezik seregével Makedóniába; (6) hozzá küldje el kö¬
veteit, ha valóban elégtételt akar adni. Többé ne is küldjön követeket Rómába,
mert már Itáliába sem fogják őket beengedni.
(7) Miután ezzel elbocsátották a követeket, Publius Licinius consult bízták
meg azzal, hogy szólítsa fel őket, hogy 15? napon belül hagyják el Itáliát, és
küldje el velük Spurius Carviliust, hogy szemmel tartsa őket, amíg hajóra nem
szállnak. (8) Ez történt Rómában, mielőtt a consulok elutaztak volna hadszín¬
tereikre.
! Ugyanezt a követjárást beszéli el a XLII. 48. 1-3, de egy másik forrás, Polübiosz alapján.
? A perrhaibiai invázió említése itt anakronisztikus; Livius ezeket az eseményeket az
53-54. fejezetben írja le. Az időrendi torzítás valószínűleg Livius annalista forrásának
számlájára írható.
3 Drakenborch szövegjavítása a kéziratokban szereplő 11 helyett.
71