Page 60 [60]
nyithatjäk ki, hiszen határaikon kívül tilos hadműveleteket folytatniuk," (4) és
noha jól tudják, hogy a numidák kiűzése még saját határaikon belüli háborúnak
számítana, mégis visszatartja őket a békeszerződésnek az az egyértelmű rendel¬
kezése, amely kifejezetten megtiltja, hogy a római nép szövetségesei ellen há¬
borüt viseljenek.?
(5) De most már nem tűrhetik tovább a király gőgjét, kegyetlenségét, mohó¬
ságát — folytatták. — Azért küldték őket ide, hogy megkérjék a senatust, tegye
meg nekik a következő három dolog egyikét: (6) vagy döntse el részrehajlás
nélkül, hogy meddig terjed szövetségesük, a király tulajdona és meddig a kar¬
thágói népé; vagy engedje meg a karthágóiaknak, hogy jogos és igazságos há¬
borúban megvédjék magukat a jogtalan támadás ellen; vagy legvégső esetben,
ha fontosabbnak tartja kapcsolatait, mint az igazságot, egyszer s mindenkorra
határozza meg, mit akar a máséból odaajándékozni Massinissának. (7) A róma¬
iak bizonyára mértékletesebbek lesznek az adományozásban, és számon tartják,
mit adtak oda, a királyt viszont saját önkényes elhatározásán kívül semmi sem
korlátozza. Ha egyik kérésük sem teljesül, (8) és ha vétkeztek valamiben azóta,
hogy Publius Scipio megadta nekik a békét, inkább a rómaiak büntessék meg
őket! (9) Ők inkább választanák a védett szolgaságot a római uralom alatt, mint
a Massinissa önkényének kiszolgáltatott szabadságot; (10) sőt végső soron jobb
lenne számukra egyszer elpusztulni, mintsem hogy a legkegyetlenebb hóhér
kénye-kedve szerint vegyenek még levegőt is.
Azzal könnyezve a földre borultak, és ahogy ott hevertek, éppen olyan cel¬
lenszenvet>* keltettek a királlyal szemben, mint amekkora cszánalmat: maguk
iránt.
24.
(1) Az atyák úgy gondolták, megkérdezik Gulussát, van-e hozzáfűznivalója, vagy
ha inkább azzal kezdené, mondja el, milyen ügyben érkezett Rómába.
(2) Gulussa így felelt: Nem könnyű olyan ügyről tárgyalnia, amelyre vonat¬
kozóan semmiféle utasítást nem kapott apjától, de apja sem tudott volna egy¬
könnyen utasítást adni, hiszen a karthágóiak egy szót sem szóltak arról, hogy
miről akarnak tárgyalni, de még arról sem, hogy Rómába készülnek. (3) Veze¬
tőik Aesculapius szentélyében! több éjszakán át tanácskoztak titokban, amiről
1 Vö. XXX. 37.4.
* Ez a feltetel ilyen formäban nem szerepel sem Liviusnäl (XXX. 37. 1-6), sem Polübiosznäl
(XV. 18), de annyira evidensnek ttinik, hogy nincs okunk kétségbe vonni Livius állítását.
3 Az eredeti szöveg hiányos; a fordítás Sigonius kiegészítése alapján áll.
! Lásd a XLI. 22. 2 jegyzetét.
59