állt a városban. (4) Eumenész ugyanis köztudottan Delphoiba készült, hogy
áldozatot mutasson be Apollónnak.
Euandrosz és az orgyilkosok megelézték Eumenészt. Terviik végrehajtásához
már nem is kerestek mást, csak egy alkalmas helyszínt; ezért bejárták az egész
környéket. (5) A Kirrhától a templomba felvezető út mentén, még a sűrűn be¬
épített terület előtt állt egy fal, a földből kissé kiemelkedő ösvény bal oldalán.
Az ösvényen itt csak egyesével lehetett haladni, jobb oldalán pedig egy földom¬
lás nyomán meredek falú szakadék tátongott. (6) E mögé a fal mögé rejtőztek
el, és lépcsőket építettek hozzá, hogy innen mint valami várfalról támadják meg
hajítófegyvereikkel az előttük elhaladó királyt.
(7) A királyt, amikor a tengerpartról elindult felfelé, még bizalmasai és test¬
őrei serege vette körül, de azután a szűk úton egyre keskenyebbé vált a menet.
(8) Amikor ahhoz a ponthoz értek, ahol már csak egyesével haladhattak, először
Pantaleón, az egyik előkelő aitól lépett az ösvényre, akivel a király éppen beszél¬
getett. (9) Ekkor előbukkantak a merénylők, és két hatalmas sziklát hengerítet¬
tek rájuk. Az egyik a király fejét, a másik a vállát találta el. (10) Elvesztette az
eszméletét, és lezuhant az út menti lejtőn. Miközben ott hevert, még több
sziklát gurítottak rá, amelyek maguk alá temették." A többiek szétfutottak,
amikor látták, hogy lezuhant, még bizalmasai és testőrei is; egyedül Pantaleón
maradt ott elszántan, hogy megvédje a királyt.
16.
(1) A merénylők, noha gyorsan megkerülhették volna a falat, és leszaladhattak
volna, hogy végezzenek a sebesülttel, inkább felmenekültek a Parnasszosz csú¬
csára, mint akik jól végezték dolgukat. Annyira siettek, hogy egyik társukat, aki
az úttalan és meredek terepen nem tudta tartani velük a lépést, és akadályozta
őket a menekülésben, inkább megölték, hogy fogságba ne essen és árulójukká
ne váljon.
(2) A királyhoz először bizalmasai rohantak oda, majd testőrei és a szolgák
is. Amikor felemelték, sebesülése miatt nem volt eszméleténél, és nem érzékelt
semmit a külvilágból, (3) de mivel lélegzett és meleg volt a teste, látták, hogy
még nem halt meg — bár jóformán semmi remény nem volt arra, hogy életben
is marad. (4) Néhány testőr a merénylők nyomába eredt, felkapaszkodtak a
Parnasszosz ormára, de hiába fáradtak, dolguk végezetlenül tértek vissza.
! Egyes kutatók pusztán Eumenész propagandaeszközének tartják a merényletről szóló
történetet, és arra gyanakodnak, hogy a királyt egy egyszerű — Delphoi környékén amúgy
is gyakori — hegyomlás során érte baleset.