Oldal 43 [43]
OCR
meg, de világ csúfjára éppen a tetőzetét szedette le, és jóformán lerombolta. (7) Megfosztotta ormätöl a szentélyt, lecsupaszitotta a tetöszerkezetet, amely most nyitva áll, hogy elkorhadjon az esőzésektől. Ezért választották őt az erkölcsök ellenőrzésére hivatott censornak? Ő, akinek ősi szokás szerint az lett volna a feladata, hogy a nyilvános szertartásokra szolgáló állami épületeket karbantartassa és védje, (8) éppen ő járja körbe a szövetséges városokat, hogy lerombolja a szentélyeiket, és elrabolja a szent épületek tetőzetét! Még ha a szövetségesek magánházaival tenné ezt, az is felháborító volna; de ő a halhatatlan istenek szentélyeit rombolja le, (9) és vallási felelősséget ró a római népre azzal, hogy templomok romjaiból építtet templomot — mintha a halhatatlan istenek nem mindenütt ugyanazok volnának, hanem egyiket a másik kirablása árán lehetne tisztelni és felékesíteni! (10) Így már az előterjesztés előtt megnyilvánult az atyák véleménye, utána pedig egyhangúlag amellé sorakoztak fel, hogy meg kell rendelni a márványlapoknak a templomhoz való visszaszállítását, és engesztelő áldozatot kell bemutatni Hérának, azaz Iunónak. (11) Ami a vallásos szertartást illeti, azt lelkiismeretesen végrehajtották, a lapokat azonban — amint a vállalkozók jelentették — otthagyták a szentély előtti területen, mert egyetlen mester sem akadt, aki megfelelő módszert tudott volna találni visszahelyezésükre. 4. (1) A praetorok közül, akik elutaztak provinciäjukba, Numerius Fabius meghalt Masszaliäban, ütban Hispania Citerior fele. (2) Amikor masszaliai követek meghozták a hírt Römäba, a senatus úgy döntött, hogy Publius Furius és Gnaeus Servilius, akiknek a helyét el kellett volna foglalnia, sorsolják ki egymás között, melyikük fogja kormányozni Hispania Citeriort, ők pedig meghosszabbítják annak fővezéri megbízatását. (3) A sorsolás kedvezően ütött ki, mert a provincia Publius Furiusé maradt, aki eddig is kormányozta. Ebben az évben, minthogy a liguroktól és galloktól háborúban elfoglalt földek nagy része még üresen állt, a senazus határozatot hozott, hogy ezt a földet telepesek között kell fejenként szétosztani. (4) A senatus határozata értelmében Aulus Atilius városi praezor tízes bizottságot szervezett a feladat lebonyolítására, amelybe Marcus Aemilius Lepidus, Gaius Cassius, Titus Aebutius Parrus, Gaius Tremelius, Publius Cornelius Cethegus, Quintus és Lucius Appuleius, Marcus Caecilius, Gaius Salonius és Gaius Munatius kerültek be. Minden telepesnek tíz, minden latin szövetségesnek három iugerumot juttattak fejenként. ! Lásd XXX. 20. 6, a hozzá fűzött jegyzettel. 42
