Oldal 34 [34]
OCR
24. (1) Utana Arkhén, Xenarkhosz sztratégosz fivére vette át a szót: , Kallikratész megnehezítette a felszólalást számomra és mindazok számára, akiknek a véleménye eltér az övétől. (2) Azzal, hogy ő maga a római szövetség pártfogójaként lépett fel, azt állítva, hogy azt aláássák és fenyegetik — noha senki nem tesz ilyet —, mindenkit, aki másként gondolkodik, olyan színben tüntetett fel, mint aki a rómaiak ellen beszél. (3) Először is, mintha nem lett volna ő is itt velünk, hanem vagy a római nép Curiájából érkezne, vagy részt vett volna a királyok bizalmas tanácskozásán, mindent tud, mindent elmond, ami titokban történt. (4) Azt is kinyilatkoztatja, mi történt volna, ha Philipposz tovább él, miért éppen Perszeusz örökölte a trónt, mire készülnek a makedónok, mit forgatnak a fejükben a rómaiak. (5) Nekünk azonban, akik nem tudjuk, hogyan és miért veszítette életét Démétriosz, és mit tett volna Philipposz, ha tovább él, annak alapján kell terveznünk, ami a nyilvánosság előtt történik. (6) Márpedig azt tudjuk, hogy Perszeuszt trónra lépése után a római nép elismerte királynak, és hallottuk, hogy Rómából követek érkeztek a királyhoz, és szívélyes fogadtatásban részesültek. (7) En mindezt a béke és nem a háború jelének tartom, és nem hiszem, hogy megbántjuk a rómaiakat, ha amiként a háborúban velük tartottunk, most a békében is követjük példájukat. Nem látom be, hogy minden nép közül miért éppen nekünk kellene engesztelhetetlen háborút viselnünk a Makedón Királyság ellen. (8) Talán olyan közel vagyunk Makedóniához, hogy ezért jól jönnénk neki? Vagy mi is a leggyengébb népek közé tartozunk, mint a dolopszok, akiket legutóbb leigázott? Ellenkezőleg! Mind erőnk - hála az isteneknek —, mind a távolság megvéd minket. (9) De még ha olyan kiszolgáltatott helyzetben lennénk is, mint a thesszáliaiak és az aitólok, nem élvezzük-e nagyobb mértékben a rómaiak bizalmát és megbecsülését mi, akik mindig barátaik és szövetségeseik voltunk, mint az aitólok, akik nemrég még szemben álltak velük? (10) Álljunk mi is ugyanolyan jogi kapcsolatban a makedónokkal, mint az aitólok, thesszáliaiak, épeirosziak, egyszóval mint egész Hellasz! Mire jó egyedül nekünk ez a kárhozatos elzárkózás az emberi kapcsolatoktól? (11) Még ha Philipposz rászolgált is valamivel, hogy ezt a határozatot hozzuk ellene, amikor fegyveres háborút viselt ellenünk — de Perszeusz, a minden jogtalanságban ártatlan új uralkodó, aki jótéteményeivel feledtetni akarja apjával való ellentéteinket, mit vétett, hogy az összes nép közül egyedül mi legyünk ellenségei? (12) Bár azt is mondhattam volna, hogy a régebbi makedón királyok olyan nagy szolgálatokat tettek nekünk, hogy ezekért bátran elfeledkezhetnénk egyedül Philipposztól elszenvedett sérelmeinkről, ha voltak ilyenek, (13) főként a 33
