Oldal 34 [34]
24.
(1) Utana Arkhén, Xenarkhosz sztratégosz fivére vette át a szót:
, Kallikratész megnehezítette a felszólalást számomra és mindazok számára,
akiknek a véleménye eltér az övétől. (2) Azzal, hogy ő maga a római szövetség
pártfogójaként lépett fel, azt állítva, hogy azt aláássák és fenyegetik — noha senki
nem tesz ilyet —, mindenkit, aki másként gondolkodik, olyan színben tüntetett
fel, mint aki a rómaiak ellen beszél.
(3) Először is, mintha nem lett volna ő is itt velünk, hanem vagy a római nép
Curiájából érkezne, vagy részt vett volna a királyok bizalmas tanácskozásán,
mindent tud, mindent elmond, ami titokban történt. (4) Azt is kinyilatkoztatja,
mi történt volna, ha Philipposz tovább él, miért éppen Perszeusz örökölte a trónt,
mire készülnek a makedónok, mit forgatnak a fejükben a rómaiak. (5) Nekünk
azonban, akik nem tudjuk, hogyan és miért veszítette életét Démétriosz, és mit
tett volna Philipposz, ha tovább él, annak alapján kell terveznünk, ami a nyilvá¬
nosság előtt történik.
(6) Márpedig azt tudjuk, hogy Perszeuszt trónra lépése után a római nép
elismerte királynak, és hallottuk, hogy Rómából követek érkeztek a királyhoz,
és szívélyes fogadtatásban részesültek. (7) En mindezt a béke és nem a háború
jelének tartom, és nem hiszem, hogy megbántjuk a rómaiakat, ha amiként a
háborúban velük tartottunk, most a békében is követjük példájukat.
Nem látom be, hogy minden nép közül miért éppen nekünk kellene engesz¬
telhetetlen háborút viselnünk a Makedón Királyság ellen. (8) Talán olyan közel
vagyunk Makedóniához, hogy ezért jól jönnénk neki? Vagy mi is a leggyengébb
népek közé tartozunk, mint a dolopszok, akiket legutóbb leigázott? Ellenkező¬
leg! Mind erőnk - hála az isteneknek —, mind a távolság megvéd minket. (9) De
még ha olyan kiszolgáltatott helyzetben lennénk is, mint a thesszáliaiak és az
aitólok, nem élvezzük-e nagyobb mértékben a rómaiak bizalmát és megbecsü¬
lését mi, akik mindig barátaik és szövetségeseik voltunk, mint az aitólok, akik
nemrég még szemben álltak velük?
(10) Álljunk mi is ugyanolyan jogi kapcsolatban a makedónokkal, mint az
aitólok, thesszáliaiak, épeirosziak, egyszóval mint egész Hellasz! Mire jó egyedül
nekünk ez a kárhozatos elzárkózás az emberi kapcsolatoktól? (11) Még ha
Philipposz rászolgált is valamivel, hogy ezt a határozatot hozzuk ellene, amikor
fegyveres háborút viselt ellenünk — de Perszeusz, a minden jogtalanságban ár¬
tatlan új uralkodó, aki jótéteményeivel feledtetni akarja apjával való ellentétein¬
ket, mit vétett, hogy az összes nép közül egyedül mi legyünk ellenségei?
(12) Bár azt is mondhattam volna, hogy a régebbi makedón királyok olyan
nagy szolgálatokat tettek nekünk, hogy ezekért bátran elfeledkezhetnénk egye¬
dül Philipposztól elszenvedett sérelmeinkről, ha voltak ilyenek, (13) főként a
33