a consul belefáradt ellenfelei és a tömeg gyalázkodásaiba, akik egyenesen szem¬
beröhögték, és visszatért Aguileiába azon a hajón, amelyen érkezett.
(11) Innen írt tiszttársának: rendeletben hirdessen gyülekezőt Aguileiába
azoknak az új katonáknak, akiket az isztriai hadszíntérre soroztak, hogy neki
semmi miatt ne kelljen késlekednie Rómában, és miután elvégezte a fogada¬
lomtételt, azonnal hadvezéri köpenyt ölthessen és eltávozhasson a Városból. (12)
Tiszttársa készséggel teljesítette a megbízatást, és a sereg gyülekezésére közeli
határidőt jelölt ki. (13) Claudius majdnem utolérte saját levelét. Erkezésekor
nyilvános beszédet tartott Manlius és Iunius ügyében. Utána nem is időzött
három napnál tovább Rómában, hanem miután ünnepélyes fogadalmat tett a
Capitoliumon, hadvezéri köpenybe öltözött /iczorok kíséretében éppen olyan
rendkívüli sietséggel távozott el hadszínterére, mint előző alkalommal.
11.
(1) Iunius és Manlius néhány nappal korábban teljes haderejükkel ostromolni
kezdték Neszaktion városát, ahol az isztriai főemberekkel együtt maga Epulo
fejedelem is menedéket keresett. (2) Megérkezett ide Claudius is a két új légi¬
óval. Elbocsátotta a régi sereget parancsnokaival együtt, (3) és maga zárta körül
a várost, amelyet szőlőlugasok segítségével készült ostrom alá venni. Ehhez
soknapi munkával új mederbe terelte a falak mellett hömpölygő folyót," amely
akadályozta az ostromlókat és biztosította az isztriaiak vízellátását.
(4) A víz különös elapadása rémülettel töltötte el a barbárokat, de még ekkor
sem gondoltak békekötésre. Öldösni kezdték asszonyaikat és gyermekeiket, sőt
hogy rettenetes cselekedetüket az ellenség is végignézze, mindenki szeme lát¬
tára a falakon mészárolták le őket, és onnan taszították le holttestüket. (5) A
katonák a nők és gyermekek jajkiáltásai és a szörnyű vérengzés közepette jutot¬
tak át a falon és hatoltak be a városba. (6) A fejedelem, amikor a menekülők
rémült kiáltozásából tudomást szerzett a város elestéről, kardjával átdöfte a
mellét, hogy ne fogják el élve; a többiek pedig fogságba kerültek vagy elestek.
(7) Ezután a rómaiak rohammal bevettek, majd leromboltak két várost, Mutilát
és Faveriát. (8) A zsákmányt, amely — szegény népről lévén szó — nagyobb volt
a vártnál, teljes egészében a katonák kapták meg. 5632 foglyot adtak el nyilvános
árverésen rabszolgának. A háború kezdeményezőit megvesszőzték és bárddal
lefejezték. (9) A három város lerombolása és a király halála után egész Isztriában
helyreállt a nyugalom, és az összes környező nép túszokat adott és meghódolt.
(10) Amint az isztriai háború véget ért, a ligurok kezdtek a háborúról tanács¬
kozni gyűléseiken.
! Az Arsia (a mai Ra$a) folyóról van szó.