Seite 16 [16]
ez Gracchusnak jutott, míg Isztria Claudiusnak.] (3) Scipio és Laevinus a két
hadszíntérre osztott Galliát kapta meg.
(4) Március idusán, amikor Sempronius és Claudius corisulok hivatalba léptek
[177], a senatus csak a szardíniai és az isztriai hadszíntérről és az ott háborút
szító ellenségekről tárgyalt. (5) Másnap megjelentek a senazus előtt a szárdok
követei, akiket az új főtisztségviselőkhöz utasítottak, és velük Lucius Minucius
Thermus, aki Isztridban Manlius consul /egatusa volt; ök tajékoztattak a senatust,
hogy ezeken a hadszíntereken mekkora háború dúl.
(6) A senatus nem maradt közömbös a latin szövetségesek követeivel szemben
sem, akik addig ostromolták a censorokat és az előző consulokat, mig végül a
senatus elé vezették őket. (7) Panaszuk lényege az volt, hogy azok a polgáraik,
akik Rómában estek át a vagyonbecslésen, legnagyobbrészt Rómába is költöztek;
márpedig ha ezt eltűrik, nem sok vagyonbecslési időszak telik bele, és városaik
elnéptelenednek, földjeik üresen maradnak, katonát sem tudnak többé kiállíta¬
ni. (8) A samnisok és paelignusok is felpanaszolták, hogy tőlük 4000 család
költözött át Fregellaeba,? de azért a sorozáson egyik népcsoport sem köteles
kevesebb katonát adni.
(9) Arra, hogy egy-egy ember polgárjogot váltson, kétféle ravasz módszer
honosodott meg akkoriban. Egy törvény lehetővé tette a latin szövetségeseknek,
hogy elnyerjék a római polgárjogot, amennyiben hazájukban utódot hagynak
maguk után. Ezzel a törvénnyel visszaélve egyesek a szövetségeseknek, mások
pedig a római népnek okoztak kárt. (10) Az előbbiek, hogy ne kelljen utódaikat
otthon hagyniuk, gyermekeiket római polgárokhoz adták rabszolgának, azzal a
feltétellel, hogy felszabadítják őket, és így római polgárokká válnak. Akiknek
pedig nem volt utódjuk, akit otthon hagyhattak volna, hogy ...? így lettek római
polgárok. (11) Később már ennyire sem törődtek a törvényesség látszatával, és
boldog-boldogtalan, bár sem törvényes alapja, sem otthon hagyott utódja nem
volt, átköltözés és vagyonbecslés útján váltott polgárjogot.
(12) A követek azt kérték, hogy ilyesmi ezentúl ne történhessen meg; a ró¬
maiak kötelezzék a szövetséges polgárokat, hogy térjenek vissza városukba,
továbbá hozzanak törvényt, mely szerint senki nem vehet magának és nem
idegeníthet el rabszolgát a polgárjog megváltoztatása céljából, és aki ilyen módon
! Ez a panasz már korábban is elhangzott (XXXIX. 3. 4-6). A tömeges elvándorlás oka
a latinok rossz helyzete volt a pun háború után.
? Fregellae latin jogú co/onia volt.
3 A kimaradt szövegrészlet valószínűleg arról szólt, hogy a gyermektelen latinok örökbe¬
fogadással oldották meg az utódproblémát.
15