Seite 524 [524]
Postumius túl későn érkezett meg provinciájába ahhoz, hogy ezen a nyáron
bármiféle hadműveletet végrehajthasson.
51.
(1) A censorok ígéretükhöz híven egyetértésben állították össze a senazorok
névjegyzékét. A senatus első emberének magát az egyik censort, Marcus Aemilius
Lepidus pontifex maximust tették meg. Három embert zártak ki a senazusból;
Lepidus néhányat megtartott, akiket tiszttársa nem akart beválogatni. (2) A cen¬
soroknak kiutalt és egymás közt elosztott pénzből a következő építkezéseket
végeztették el: Lepidus Tarracinánál egy töltést építtetett, de ezzel nem sok
népszerűséget szerzett, mert neki ott birtokai voltak, és személyes költségeit is
az államnak számolta fel. (3) Megrendelte egy színház és színpad építését Apollo
szentélye mellett;" fehérre meszeltette Iuppiter capitoliumi szentélyét és a kôr¬
nyező oszlopokat, és az oszlopokról eltávolíttatta a szerinte rossz helyen lévő
szobrokat, a sokféle kifüggesztett díszpajzsot és hadijelvényt.
(4) Marcus Fulvius több és hasznosabb építkezést rendelt meg. Kikötőt és
hidpilléreket épittetett a Tiberisen — ezekre a pillérekre csak évekkel később
építtettek íveket Publius Scipio Africanus és Lucius Mummius censorok? —,
(5) továbbá egy új basilicát? az új pénzváltó bódék és a halpiac mögött;! körü¬
lötte bolthelyiségekkel, amelyeket magánembereknek adott el. (6) Szintén fel¬
húztak egy piacteret és oszlopcsarnokot a Porta Irigeminán kívül, valamint egy
másik csarnokot a hajóépítő műhelyek mögött, egyet Hercules szentélyénél,
egyet a Remény szentélye mögött, a Liberis mellett, egyet pedig a Gyógyító
Apollén szentélyénél.°
(7) Ezenkívül abból a pénzből, amelyet nem osztottak szét, közösen építtettek
vízvezetéket és hozzá boltíveket. Marcus Licinius Crassus azonban megakadá¬
lyozta a munkát, mert nem engedte meg, hogy a birtokán át vezessék a vizet.
(8) A censorok sok kikötői vámot és egyéb járulékot vezettek be. Gondjuk volt
! Ezlett volna Róma első állandó színháza, de a terv végül valószínűleg nem valósult meg.
154-ben M. Valerius Messalla és C. Cassius Longinus censorok kezdtek újra bele, de az
épületet a senatus 151 körül, még félkész állapotában leromboltatta mint az erkölcsöket
veszélyeztető intézményt (lásd a XLVIII. könyv tartalmi összefoglalóját).
? Ez a híd a Pons Aemilianus (a mai Ponte Rotto), amelynek £piteset az emlitett censorok
142-ben fejezték be. Természetesen az ifjabb A fricanusról, Karthágó lerombolójáról van
szó.
3 Ez a csarnok a Forum északkeleti oldalán állt; később, újjáépítése után Basilica Paulli,
illetve Basilica Aemilia (et Fulvia) néven volt ismeretes.
! A régi halpiac 210-ben égett le a pénzváltó bódékkal együtt (XXVI. 27. 2-3).
5 Apollo szentélye a zöldségpiacon, Herculesé és a Reményé a marhavásártéren állt.
523