ta fel duumvirként, megépítésére pedig Lucius Porcius consul tett fogadalmat a
liguriai háborúban. (5) A másik Pietas, a Kötelességtudat temploma volt a zöld¬
segpiacon; ezt Manius Acilius Glabrio duumvir szentelte fel, aki felállíttatta
apja, Glabrio aranyozott szobrät is; ez volt az elsö arannyal bevont szobor Itä¬
liäban. (6) A szentély megépítésére apja tett fogadalmat azon a napon, amelyen
TIhermopülainál győzelmet aratott Antiokhosz király fölött,? és ő rendelte meg
az építését is a senazus határozata alapján.
(7) Amikor ezeket a templomokat felszentelték, akkoriban tartotta meg di¬
adalmenetét Lucius Aemilius Paullus proconsu/ az ingaunus ligurok fölött. (8)
25 aranykoszorút vittek előtte, de ezenkívül sem ezüstöt, sem aranyat. Kocsija
előtt sok előkelő ligur foglyot vezettek. Katonái között fejenként 300 bronzpénzt
osztott szét.
(9) A diadalmenet dicsőségét emelték a ligur követek, akik tartós békét kér¬
tek, mondván: a ligur nép elhatározta, hogy soha többé nem ragad fegyvert, csak
a római nép parancsára. (10) Ouintus Fabius praetor a senatus utasitasara ezt
válaszolta nekik: A ligurok nem most beszélnek így először, de elsősorban saját
érdekük, hogy most már gondolkodásmódjuk is szavaiknak megfelelően alakul¬
jon. (11) Forduljanak a consulokhoz, és teljesitsék parancsaikat; a senatus ugyan¬
is egyedül a consuloknak hajlandó elhinni, hogy a ligurok becsülettel megtartják
a békét.
(12) Liguriäban helyreällt a béke. Korzikan Marcus Pinarius praetor megiit¬
között a korzikaiakkal, és mintegy 2000 embert ölt meg közülük a csatában. Ez
a vereség arra kényszerítette őket, hogy túszokat adjanak, hadisarcként pedig
100 000 font méhviaszt.? (13) Ezután a sereg átkelt Szardíniára, és sikeres üt¬
közeteket vívott a mindmáig nem egészen megbékélt ilioni néppel.
(14) A karthágóiaknak ebben az évben visszaadtak 100 túszt, és a római nép
szavatolta nekik a békét nemcsak a maga, de Massinissa király részéről is, aki
fegyveres megszállás alatt tartotta a köztük vita tárgyát képező földterületet.