Oldal 500 [500]
OCR
(2) követek érkeztek hozzá azzal az ürüggyel, hogy békét kérnek, de valójában kémkedni akartak. (3) Amikor Paullus kijelentette, hogy csak a megadás után lehet szó a békéről, nem is nagyon tiltakoztak ez ellen, csak azt mondták, időre van szükségük, hogy a durva földművesnépet meggyőzzék. (4) Amikor kaptak erre tíz nap fegyverszünetet, újabb kéréssel álltak elő: hogy a táborból takarmányért és fáért kivonuló katonák ne a legközelebbi hegyeken keresztül járjanak, mert azok megművelt földek, és az ő területükhöz tartoznak. (5) Miután ez a kívánságuk is teljesült, éppen ott összpontosították egész seregüket a hegyek mögött, amelyektől az ellenséget így elterelték. Nagy sokaságuk hirtelen rázúdult a római táborra, és egyszerre kezdték ostromolni mindegyik kapuját. (6) Egész nap teljes erővel folyt az ostrom, így a rómaiaknak arra sem volt idejiik, hogy hadijelvényeik alatt kivonuljanak, sem helytik, hogy csatarendbe fejlődjenek. (7) A kapuknál zárt alakzatban, inkább az utat elällva, mint harcolva védelmezték táborukat. Amikor az ellenség napnyugtakor visszavonult, Aemilius két lovassal levelet küldött Gnaeus Baebius proconsu/hoz Pisaeba, hogy a fegyverszünet ellenére körülzárták őt, úgyhogy a lehető leggyorsabban siessen segítségére. (8) Baebius azonban már átadta seregét a Szardíniára induló Marcus Pinarius praetornak.' Mindenesetre levélben értesitette a senatust, hogy Lucius Aemiliust bekeritették a ligurok, (9) és irt Marcus Claudius Marcellusnak is, akinek a működési területe a legközelebb volt Aemilius táborához, hogy legyen szíves átvonulni seregével Galliából Liguriába és felszabadítani Lucius Aemiliust az ostromzár alól. (10) De számítani lehetett rá, hogy ez a segítség nem érkezik meg időben. A ligurok másnap ismét megjelentek a tábor előtt. Aemilius, noha tudta, hogy jönnek, és kivonulhatott volna ütközetre, a sánc mögött tartotta embereit, hogy addig húzza az időt, amíg Baebius oda nem ér seregével Pisaeból. 26. (1) Rómában Baebius levele nagy riadalmat keltett, (2) amelyet még az is növelt, hogy Marcellus, miután átadta seregét Fabius Buteónak, néhány nap múlva megérkezett Rómába, és szertefoszlatta a reményt, hogy a Galliában tartózkodö sereg ätvonulhat Liguriäba. Folyik a háború az isztriaiakkal — mondta —, akik megpróbálják megakadályozni, hogy a rómaiak co/oniát alapítsanak Aguileiában; (3) Fabius oda indult, és ha már megkezdte a hadműveleteket, nem térhet viszsza onnan. (4) Egyetlen lehetőség maradt a segítségnyújtásra, noha az idő sür! Vö. XL. 19. 8. 499
