Oldal 495 [495]
(4) A csodajelek és csapások miatti aggodalmukban az atyák úgy döntöttek,
hogy a consulok áldozzanak kifejlett állatokat azoknak az isteneknek, akiknek
jónak látják, a decemvirek pedig tekintsenek bele a sorskönyvekbe. (5) Az ő
határozatuk értelmében Rómában egynapos könyörgést tartottak az összes isten
vánkosa előtt. Ugyancsak az ő javaslatukra a senazus elhatározta és a consulok
elrendelték, hogy egész Itáliában háromnapos könyörgést és áldozati ünnepet
kell tartani. (6) A járvány annyira súlyos volt, hogy amikor a korzikaiak elpár¬
tolása és az ilioni nép! Szardínián indított háborúja miatt a senatus be akart
soroztatni 8000 latin szövetséges gyalogost és 300 lovast, hogy ezeket Marcus
Pinarius praetor magaval vigye Szardíniára, (7) a consulok jelentették: annyi ember
halt meg, és annyi a beteg mindenütt, hogy ennyi katonát nem lehetett kiállí¬
tani. (8) A praetor parancsot kapott, hogy a hiányzó létszámot Gnaeus Baebius
proconsul Pisaeban telelő seregéből pótolja, és onnan keljen át Szardíniára.
(9) Lucius Duronius praezort, aki Apuliät kapta provinciäul, megbiztäk a
bacchanáliák ügyében való nyomozással is," mert a korábbi vésznek néhány
visszamaradt , magvát" már az előző évben is fel lehetett fedezni; (10) Lucius
Pupius praetor azonban inkább csak megkezdte a nyomozást, de nem sokra
jutott vele. Ezért az atyák utasították az új praezort, hogy gyökerestül irtsa ki a
dolgot, nehogy még egyszer elterjedjen.
(11) A consulok a senatus megbízásából törvényjavaslatot terjesztettek a nép
elé a hivatalhajhászás megfékezésére.?
20.
(1) Ezutän a kôvetségeket vezették a senatus elé: először Eumenész, a kappadókiai
Ariarathész és a pontoszi Pharnakész királyok követeit. Ezeknek mindössze
annyit válaszoltak, hogy követeket küldenek majd hozzájuk, akik megvizsgálják
és eldöntik a köztük felmerült vitás kérdéseket. (2) Ezután a spártai száműzöt¬
tek és az akhájok követeit bocsátották be. A száműzötteket azzal biztatták, hogy
a senatus írni fog az akhájoknak hazatérésük ügyében. Az akhájok beszámoltak
Messzéné elfoglalásáról és az ottani helyzet rendezéséről, amit az atyák helyes¬
léssel fogadtak.
! Az antik hagyományban trójai eredetűnek tartott népcsoport Szardínia északi részén élt;
valószínűleg azonosak az ún. subás szárdokkal.
? Vö. XXXIX. 41. Bizonyára nem véletlen egybeesés, hogy a bacchanália-összeesküvést
leleplező Aebutius édesanyját Duroniának hívták (XXXIX. 9. 29: a kultusz ezek szerint
ezt a családot is megosztotta.
3 Az első ilyen jellegű törvényt 358-ban hozták (VII. 15. 12). Az új törvényről — amelyet
hol Lex Baebia, hol pedig Lex Cornelia néven emlegettek — annyit tudunk, hogya XXXIX.
32-ben elbeszéltekhez hasonló választási visszaélések megakadályozása volt a célja.
494