Page 491 [491]
én, aki mint túsz és követ nem eredménytelenül léptem fel apám érdekében,
most a legádázabb ellenségük leszek. (8) Ma sem várom el, hogy a rómaiakhoz
fűződő szívélyes viszonyom előnyömre szolgáljon, csak annyit kérek, hogy ne
legyen belőle károm. Ez a kapcsolat nem háborúban kezdődött, és nem is éri
meg az újabb háborút. Én a béke záloga voltam, a béke fenntartása érdekében
jártam ott követként — egyik dolog se szolgáljon se dicsőségemre, se az ellenem
való vádaskodás alapjául.
(9) Apám, ha valaha is az illő kötelességtudat nélkül fordultam feléd, vagy
testvéremmel szemben bűnös tettet követtem el, nem tiltakozom semmiféle
büntetés ellen; de ha ártatlan vagyok, könyörgök, ne okozza bukásomat az irigy¬
ség, ha már a vád nem foghat rajtam. (10) Fivérem nem ma emel először vádat
ellenem, de először teszi ezt ilyen nyíltan, jóllehet semmit sem vétettem ellene.
Ha apám megharagudna rám, neked, idősebb testvéremnek kellene közbenjár¬
nod öcséd érdekében, neked kellene elérned, hogy legyen elnéző ifjonti eltéve¬
lyedésem iránt. De ahol oltalmat kellene találnom, onnan fenyeget a pusztulás.
(11) Lakomáról és dorbézolásról hurcoltak ide, jóformán félálmomban, hogy
a testvérgyilkosság vádja ellen védekezzem. Támogatók és védők híján magam¬
nak kell saját érdekemben beszélnem. (12) Ha másvalaki védelmében kellene
szót emelnem, időt szakítottam volna beszédem átgondolására és kidolgozásá¬
ra, hiszen nem veszélyeztetnék többet, mint képességeim jó hírét. De nem is
sejtettem, miért hívtak ide, amíg nem hallottam dühös parancsodat, hogy véde¬
kezzem, és testvérem vádbeszédét. (13) Ő j jó előre elkészített és átgondolt be¬
széddel támadott rám, nekem pedig csak annyi időm volt, amíg vádjait előso¬
rolta, hogy felfogjam, egyáltalán miről van szó. (14) Azt sem tudtam, hogy e
rövid idő alatt vádlómra figyeljek-e inkább, vagy a védekezésemet tervezzem
meg. Döbbenten a hirtelen csapástól, amelyre nem számítottam, alig értettem,
mivel is vádolnak, és még kevésbé tudom, hogyan védekezzem. (15) Egy csöpp
reményem sem lett volna, ha nem apám a bíró; és ha apám szívében bátyám
megelőz is, legalább akkor hadd ne szenvedjek hátrányt, amikor vádlottként
küzdök a könyörületéért! (16) Én ugyanis csak annyit kérek, apám, hogy hagyj
életben engem a magam és a magad érdekében; ő azonban azt követeli, hogy az
ő biztonsága kedvéért végezz velem. Mit gondolsz, hogyan fog velem bánni,
amikor majd rá hagyod uralmadat, ha már most elvárja, hogy kedvére rendel¬
kezhessen a véremmel?"
16.
(1) Amint ezt kimondta, a könnyek elfojtották lélegzetét és szavait. Philipposz
kiküldte fiait, majd rövid ideig tanácskozott bizalmasaival. (2) Ezután kijelen¬
tette, hogy ebben az ügyben nem szavaik és egyórás vitájuk alapján fog dönteni,
490