OCR
megalázni, de az őrök vágyainak is ki lesznek szolgáltatva, iszonyú terv fogamzott meg lelkében, (7) és ki merte mondani, hogy inkább saját kezével öli meg minden gyermekét, semhogy Philipposz hatalmába kerüljenek. (8) Pórisz, aki a szörnyű cselekedetnek már a puszta említésétől is borzadt, kijelentette, hogy inkább elviszi a gyerekeket Athénba megbízható vendégbarátaihoz, és maga is velük tart a számkivetésbe. (9) Elutaztak Ihesszalonikéből Aineiába, egy állandó áldozati ünnepre, amelyet Aeneasnak, a város megalapítójának tiszteletére" évenként nagy ünnepélyességgel szoktak megrendezni. (10) Itt a napot az ünnepi lakoma mellett töltötték, majd a harmadik őrségváltáskor, amikor már mindenki mély álomba merült, felszálltak egy hajóra, amelyet Pórisz előkészített, mintha vissza akarnának térni Ihesszalonikébe; igazi szándékuk azonban az volt, hogy átkelnek Euboiába. (11) De hiába küszködtek szél ellen, a nap úgy virradt rájuk, hogy még mindig a part közelében voltak. Az öblöt ellenőrző királyi őrség egy felfegyverzett /emboszt küldött oda, hogy hozza vissza a hajót, szigorú paranccsal, hogy vissza ne térjenek nélküle. (12) Már közel jártak; Pórisz egyre buzdította az evezősöket és hajósokat, és időnként az ég felé tárva kezét, segítségért könyörgött az istenekhez. (13) Közben a büszke asszony visszatért jó előre kigondolt tervéhez: mérget oldott fel egy pohárban, kardokat vett elő, mindezt kirakta a családja elé, és így szólt: , A halál az egyetlen menedékünk! (14) Ezek az utak vezetnek oda; úgy meneküljetek meg a király gőgje elől, ahogy kinek-kinek a szíve diktálja. Rajta, nagyfiaim, az idősebbek kezdjék: fogjatok egy kardot, vagy ha lassabban akartok meghalni, igyátok ki a kelyhet! (15) Közel volt az ellenség, a halálra buzdító anyjuk pedig sürgette őket. Más-más halálnemet választottak, és félholtan zuhantak a hajóról a tengerbe. Azután maga az asszony is a tengerbe vetette magát, átölelve férjét, aki a halálba is elkísérte őt. Amikor a király emberei elfogták a hajót, már nem volt rajta egy lélek sem. 5. (1) Ez a szörnyű tett újra felszította a király elleni gyűlölet lángját, úgyhogy az emberek széltében átkozták őt és gyermekeit. Átkaikat hamarosan az összes isten meghallgatta: a király kegyetlenül elbánt tulajdon vérével is. (2) Perszeusz ugyanis látta, hogy öccse, Démétriosz iránt egyre nő a makedón nép szeretete és tisztelete, sőt a rómaiak jóindulata is; ezért úgy vélte, neki nincs többé reménye a királyi trónra, ha nem folyamodik bűnös eszközökhöz. Minden gondolata egyedül ekörül forgott. (3) Mivel azonban még abban sem bízott, hogy asz! A monda szerint Aeneas a várost Irójából való elmenekülése után alapította. 478