meg Philipposz, az akhájok és a spártaiak követei is. Ezek csak azután kaptak
választ, hogy a senazus meghallgatta Marcius jelentését," akit azzal a megbízatással
indítottak útnak, hogy tájékozódjon a görög és makedóniai helyzetről. (8) A kis¬
ázsiai királyok és a rhodosziak azt a valaszt kaptak, hogy a senatus majd megbi¬
zottakat küld ezeknek az ügyeknek a kivizsgálására.
3.
(1) Marcius jelentése csak növelte a Philipposszal kapcsolatos aggodalmakat.
Elismerte ugyan, hogy a király teljesíti a senazus akaratát, de úgy, hogy a vak is
láthatja: csak addig fog így tenni, amíg nincs más választása. (2) Nem volt két¬
séges, hogy újra akarja kezdeni a háborút, minden ekkori cselekedete és szava
erre mutatott. (3) Először is a tengerparti városok egész lakosságát családjukkal
együtt a most Émathiának, hajdan pedig Paioniának nevezett területre költöz¬
tette át, (4) és a városokat a thrákoknak és más barbároknak adta lakóhelyül,
mert ezeknek a hűségében jobban bízott egy római háború esetén. (5) Emiatt
egész Makedóniában nagy volt a zúgolódás. Azok közül, akik feleségükkel és
gyermekeikkel elhagyták házi isteneiket, csak kevesen fojtották némán maguk¬
ba fájdalmukat, és a kitelepülők menetében, amikor gyűlöletük már legyőzte a
félelmet, időről időre hallani lehetett a király elleni átkozódást. (6) Emiatt fel¬
dühödve a király a szíve mélyén minden embert, helyet és időpontot gyanúsnak
tartott. (7) Végül egészen nyíltan kezdte hangoztatni: sohasem érezheti magát
teljes biztonságban, csak úgy, ha az általa megölt emberek gyermekeit is elfogja
és börtönben tartja, aztán szép sorjában elteszi őket láb alól.
4.
(1) Ezt az önmagában is szörnyű kegyetlenséget még iszonyúbb színben tün¬
tette fel az egyik család szerencsétlen sorsa. (2) Philipposz évekkel azelőtt meg¬
ölette Hérodikoszt, az egyik thesszáliai elöljárót, később pedig annak vejeivel is
végzett. Így Hérodikosz lányai, Theoxena és Arkhó özvegyen maradtak egy-egy
kisgyermekükkel. (3) Iheoxena, noha sok kérője akadt, minden házassági aján¬
latot visszautasított. (4) Arkhó férjhez ment egy bizonyos Póriszhoz, az ainian
nép legelőkelőbbikéhez, több gyermeket is szült neki, de még kicsi korukban
árván hagyta őket. (5) Iheoxena, hogy húga gyermekei az ő keze alatt nevelked¬
jenek, hozzáment Póriszhoz, és a magáéval együtt az új férje gyermekeit is olyan
nagy gonddal nevelte, mintha az édesanyjuk volna.
(6) Amikor Iheoxena hírét vette a király rendeletének, hogy a kivégzettek
gyermekeit fogságba akarja vetni, attól félve, hogy ezeket nemcsak a király fogja