Page 463 [463]
OCR
43. (1) Valerius Antias, minthogy nem olvasta Cato beszédét, és egy ismeretlen forrásból származó elbeszélésnek adott hitelt, egy másik történetet mond el, amelyben azonban szintén megtalálható mind a szexualitás, mind a kegyetlenség: (2) Cuinctius Placentiában lakomára hívott meg egy hírhedt nőszemélyt, akibe halálosan szerelmes volt. Itt többek közt azzal dicsekedett a szajhának, hogy milyen szigorúan folytatta a nyomozásokat, és hány halálraítéltet tart fogságban, akiket majd bárddal fog lefejeztetni. (3) A jobbján heverő nő! erre azt mondta, még sosem látott lefejezést, de nagyon érdekelné. Ekkor a szerelmes, hogy teljesítse kívánságát, odahurcoltatta az egyik szerencsétlent, és bárddal lefejeztette. (4) Akár úgy történt az eset, ahogy a censor felrótta vádbeszédében, akár úgy, ahogy Valerius leírta, mindenképpen kegyetlen és iszonyú dolog volt, hogy a lakoma és bor mellett, ahol az a szokás, hogy az ételből-italból áldoznak az isteneknek, és jámbor imát mondanak, a consul kebelén heverő, követelőző prostituált szórakoztatására egy embert vágnak le, mint valami áldozati állatot, és vérrel fröcskölik össze az asztalt! (5) Cato a beszéd végén azt az ajánlatot teszi Ouinctiusnak, hogy ha ezt és a többi vádpontot tagadja, védekezzen úgy, hogy vállalja a törvény előtti fogadást;? ha viszont beismeri, mit gondol, fog-e valakinek fájni az ő gyalázata azok után, hogy ő maga bortól-szerelemtől eszét vesztve emberéletekkel játszadozott a lakomáján? 44. (1) A lovagok felülvizsgálatánál Lucius Scipio Asiagenestél’ elvették az állami lovat. A censorok működése a vagyonbecslésben is kemény és szigorú volt minden renddel szemben. (2) Cato utasította a biztosokat, hogy a 15 000 bronzpénznél nagyobb értékű női ékszerek, ruhák és kocsik értékének tízszeresét írják be a jegyzékekbe.* (3) A 20 évesnél fiatalabb rabszolgákat, akiket a legutóbbi vagyonbecslés óta vásároltak legalább 10 000 asért, hasonlóképpen tízszeres ! A nő testhelyzete, ha nem is hordoz közvetlen szexuális utalást, mégis jellemzi laza erkölcseit: a tisztességes római asszonyok, ha lakomán vettek részt, nem a kereveteken hevertek, hanem ülve foglaltak helyet az asztalnál. ? Fogadás (sponsio) esetén a pereskedő felek bizonyos pénzösszeget helyeztek letétbe a törvényszéknél — mindkét fél mintegy ebben , fogadott" arra, hogy fenn tudja tartani állítását —, és az elmarasztalt fél a perrel együtt pénzét is elvesztette. 3 Lásd a XXXVII. 58. 6 jegyzetét. ! Az intézkedés mögött ugyanaz a koncepció áll, mint Catónak a Lex Oppia eltörléséért folytatott vitában való állásfoglalása mögött (XXXIV. 1—8.). 462
