Seite 419 [419]
XXXIX. könyv
Tartalmi összefoglalö (Kr. e. 187-183)
M. Aemilius consulaligurok legyözese utän utat Epittet Placentiätöl Ariminumig,
amely a Via Flaminiäba csatlakozik.
A Kis-Ázsiából visszatérő hadsereg meghonosítja a Városban a fényűzést.
Az Appennineken innen élő összes ligurt leigázzák.
A bacchanália görög eredetű éjszakai szertartása, amely melegágya minden
bűnnek, tömeges összeesküvéssé fejlődik. Az ügyet felgöngyölítik, és sokak
megbüntetése árán sikerül kigyomlálni.
A censorok, L. Valerius Flaccus és a háborúban-békében egyaránt kiváló M.
Porcius Cato kizarjak a senatusbol L. Quinctius Flamininust, Titus testvérét.
Amikor ugyanis consulként Gallia volt a működési területe, egy lakomán saját
kezével megölt egy gallt szeretője, a pun Philipposz, a közismert luxusprostituált
kérésére; illetve más hagyomány szerint lefejezett egy elítéltet egy placentiai kéjnő
kérésére, akibe fülig szerelmes volt. Fennmaradt M. Cato ellene írott beszéde is."
Scipio meghal Liternumban.
Mintha a szerencse időzítette volna ekkorra a két legnagyobb férfiú halálát.
Antiokhosz veresége után Hannibal Bithünia királyához, Prusziaszhoz menekül.
A rómaiak odaküldik T. Ouinctius Flamininust, hogy a kiadatását kérje. Amikor
a király ki akarja szolgáltatni Hannibalt a rómaiaknak, ő megmérgezi magát.
Philopoimén, a nagy akháj vezér szintén ekkoriban hal meg: a messzénébeliek
foglyul ejtik és méreggel kivégzik.
Megalapitjäk Potentia, Pisaurum, Mutina &s Parma co/onidkat.
Ezenkivül: gyözelmek a keltiberek ellen. A makedön häborü gyökere &s okai:
Philipposz megneheztel, amiért a rómaiak megcsorbították hatalmát, és kény¬
telen volt kivonni helyőrségeit Ihrákiából és egyéb vidékekről.
1.
(1) Mialatt Rómában ezek történtek — ha valóban ebben az évben estek meg? —,
mindkét consul Liguriában hadakozott. (2) Ez az ellenség szinte arra született,
hogy a nagy háborúk közötti szünetekben ébren tartsa a rómaiak katonai fegyel¬
mét, és nem volt hadszíntér, amely jobban megacélozta volna a katonák harcias¬
! A tartalmi összefoglaló szerzője talán még olvashatta ezt a beszédet, de napjainkra már
elveszett.
? Utalás a Scipiók perével kapcsolatos adatoknak a XXXVIII. 56-ban is említett bizony¬
talanságára.
418