OCR
ejtett társaikat, és a gyerekeikről azt kellett hallaniuk, hogy levágták őket emberáldozatul! (13) Tudjátok meg, hogy szövetségeseitek adót fizettek a galloknak, és noha ti felszabadítottátok őket a király uralma alól, most is fizetniük kellene, ha én közbe nem lépek. 48. (1) Minél jobban visszaszorítottuk Antiokhoszt, annál féktelenebb lett volna Kis-Ázsiában a gallok uralma, és a Taurosz gerincén innen fekvő területekkel nem a magatok, hanem a gallok birodalmát gyarapítottátok volna. (2) Igen ám, de a gallok egykor még Delphoit, a világ köldökét, az egész emberiség közös jóshelyét is kirabolták," és a római nép nem üzent és indított ezert häborüt.« (3) Csakhogy én úgy véltem, nem volt egészen ugyanaz a helyZet a régi időkben, amikor Hellasz és Kis- Ázsia még nem volt hatalmatok és fennhatóságotok alatt, és nem kellett odafigyelnetek és törődnötök vele, hogy mi történik ezeken a földeken, (4) mint most, amikor a Taurosz hegységnél jelöltétek ki a római birodalom határát, amikor szabadságot és adómentességet adtok a városoknak, egyesek területét gyarapítjátok, másoktól büntetésül elveszitek földjüket, ismét másokat adófizetésre köteleztek, királyságokat emeltek fel vagy aláztok meg, adtok vagy vesztek el, és saját felelősségeteknek tartjátok, hogy béke legyen ott szárazon és vízen. (5) Ha Antiokhosz ki nem vonta volna Kis-Ázsiából helyőrségeit, amelyek nyugodtan tanyáztak ott az erődjeikben, ugye nem tartanátok szabadnak a térséget? És úgy gondoljátok, hogy ha a gall seregek szabadon garázdálkodhatnak ott, biztosítva vannak Eumenész királynak adott ajándékaitok és a városok szabadsága? (6) De miért is sorolom fel én ezeket az érveket, mintha én magam tettem volna ellenségeinkké a gallokat? Téged hívlak tanúnak, Lucius Scipio — mert amikor a főparancsnokságban utódod lettem, arra kértem a halhatatlan isteneket, ruházzanak fel engem is a te bátorságoddal és szerencséddel, és nem is hiába —, (7) és téged, Publius Scipio, akinek /egazusi jogköröd ellenére akkora tekintélyed volt consul bâtyäd és serege szemében, mintha a tiszttársa lettél volna: tudjátok-e, hogy Antiokhosz seregében gall légiók is voltak, (8) láttátok-e ezeket mint serege főerejét a csatasor két szárnyán, harcoltatok-e velük mint valódi ellenséggel, öltétek-e őket, szereztetek-e tőlük fegyverzsákmányt? (9) »Igen äm, de a senatus döntése és a népgyűlés határozata nem a gallok, hanem Antiokhosz ellen rendelte el a habortit!« En viszont úgy vélem, hogy ez a döntés és határozat ugyanúgy vonatkozott mindazokra, akik ott voltak a király seregében, (10) és ezek közül — Antiokhoszon kívül, akivel Scipio békét kötött, ! Kr. e. 279-ben. 403