Oldal 395 [395]
OCR
(5) Aznap, amikor elindultak Lüszimakheiából, elérkeztek a Melasz nevű folyóhoz, másnap pedig Küpszelához. (6) Küpszela után mintegy tíz mérföldet erdős, szűk, szakadékos úton kellett megtenniük. Mivel nehezen tudtak haladni, Manlius két részre osztotta a sereget: az egyiket előreküldte, a másik jóval hátrébb az utóvédet alkotta, középen pedig a málha helyezkedett el: az állami pénzzel és egyéb értékes zsákmánnyal megrakott szekerek. (7) Miközben így vonult a szurdokon át, egy mindössze 10 000 fős thrák sereg, amely négy törzsből — az asztosz, a kainosz, a maduaténosz és a korelosz törzsekből — verődött össze, közvetlenül a szorosnál megszállta az út két oldalát. (8) Gyanítani lehetett, hogy ebben Philipposz makedón király álnokságának is szerepe volt: csak ő tudhatta, hogy a rómaiak éppen Ihrákián át térnek vissza, és hogy mennyi pénzt visznek magukkal. (9) A fővezér az elővédnél tartózkodott, mivel aggasztották a kedvezőtlen terepviszonyok. (10) A thrákok nem mozdultak, amíg a fegyveresek el nem vonultak. De amikor látták, hogy a menetoszlop eleje már túljutott a szoroson, a vége pedig még nem ért oda, megrohanták a málhával megrakott szekereket, levágták az őröket, és vagy szétkapkodták, ami a szekereken volt, vagy elvonszolták az állatokat terhükkel együtt. (11) Miután a csatakiáltás elhallatszott innen először azokhoz, akik a málha mögött haladva éppen most hatoltak be a szurdokba, majd pedig az elővédhez, mindkét irányból rohantak középre, és több helyen egyszerre kezdődött meg a szervezetlen viadal. (12) A thrákokat — mivel alaposan felpakoltak, sőt a legtöbben fegyvert sem hoztak magukkal, hogy legyen szabad kezük a rablásra — maga a zsákmány szolgáltatta ki az öldöklésnek, a rómaiaknak viszont a terep nehézségei jelentettek hátrányt, míg a barbárok jól ismert ösvényeken vágtak eléjük, vagy a mély völgyekben meg-meghúzódva álltak lesben. (13) Maga a rakomány és a szekerek is hol itt, hol ott kerültek véletlenül valamelyik küzdő fél útjába, éppen a legrosszabbkor. Egyszer a rabló húzta a rövidebbet, máskor a rablás megtorlója. (14) A hadiszerencse aszerint váltakozott, hogy a terep melyik felet segítette vagy akadályozta, mekkora volt a harcolók elszántsága és létszáma — az egyik csapat túlerővel került szembe, a másik maga volt túlerőben —, és mindkét oldalon sokan estek el. (15) Már közeledett az éjszaka, amikor a thrákok kivonultak az ütközetből, nem mintha féltek volna a sebesüléstől vagy a haláltól, hanem mert már elegendő zsákmányt szedtek össze. 41. (1) A római menetoszlop eleje a szurdokon kívül, Bendisz! szentélye mellett, nyílt terepen ütötte fel táborát, a másik rész ott maradt a málhát őrizni a szurdok ! A görög Artemisszel, illetve Hekatével azonosított thrák istennő. 394
