Page 377 [377]
OCR
ha a menet elejét visszaverik, ők fedezhetik azok visszavonulását, és friss erejükkel felválthatják őket a harcban. (4) A consul, miután a légiók első egységei is elértek a könnyűfegyverzetűek által elfoglalt dombokig, lélegzetvételnyi pihenőt engedélyezett katonáinak. Közben rámutatott a dombokon szanaszét heverő gall holttestekre, és megkérdezte: (5) Miután a könnyűfegyverzetű csapatok is ennyire megállták a helyüket az ütközetben, mit várhat a légióktól, az igazi fegyverektől, legbátrabb katonái hősiességétől? El kell foglalniuk a tábort, amelyben ott lapul remegve a könynyűfegyverzetűek elől odamenekült ellenség. (6) Mégis a könnyűfegyverzetűeket rendelte előre, akik a pihenés idejét sem töltötték tétlenül, hanem összeszedték a dombokon a dárdákat, hogy ki ne fogyjanak a hajítófegyverből. (7) Már közel jártak a táborhoz, a gallok pedig fegyveresen felsorakoztak a sánc előtt, nem bízva erődítéseik védelmében. De aztán, amikor a legkülönfélébb lövedékek zúdultak rájuk — és mivel nagy tömegben, összetömörülve álltak, alig volt olyan lövedék, amely célt tévesztett volna -, pillanatok alatt visszamenekültek a sánc mögé, és csak közvetlenül a kapuk mellett hagytak erős előőrsöket. (8) A táborba beszorított tömeget továbbra is lőtték és dárdázták a rómaiak, és az asszonyok és gyerekek sírásával összevegyült kiáltásokból sejteni lehetett, hogy sokan megsebesülnek. (9) A kapukat elálló előőrsökre a légiók élcsapatai hajították ki dárdáikat; ezek ugyan nem értek testet, de átfúrták és egymáshoz szögezték a gallok pajzsait, akik így mozgásképtelenné váltak, és nem tudták többé feltartóztatni a rómaiak támadäsät.! 23. (1) A kapuk mär nyitva álltak, a gallok pedig, még mielőtt a győztesek behatoltak volna, menekülni kezdtek a táborból a szélrózsa minden irányába. Se láttak, se hallottak, úgy rohantak az úttalan utakon, nem volt az a szakadék vagy szikla, amely útjukat állta volna, semmitől sem rettegtek, csak az ellenségtől. (2) Így igen sokan lezuhantak a szörnyű mélységbe, összetörték magukat és életüket vesztették. A consul a tábor elfoglalása után visszatartotta katonáit a zsákmányszerzéstől; megparancsolta, hogy ki-ki vegye üldözőbe, akit lát, és fokozzák a vert sereg rémületét. (3) Ekkor érkezett meg a másik csapattal Lucius Manlius, akit a consul be sem engedett a táborba, hanem azonnal az ellenség üldözésére küldött. Nemsokára maga is utánaindult, a katonai zribunusokra bízva a foglyok ! Hasonló , balesetről" számol be Caesar a helvétek elleni hadjáratának elbeszélésében (4 ga// háború I. 25. 3-4). Eszerint a helyzetet még az is súlyosbíthatta, hogy a római pi/um hegye becsapódáskor elgörbült, ezért nem is lehetett kihúzni az összeakadt pajzsokból. 376
