szelídülnek. Az emberi vadság lecsillapításának ugyanez a természetes módja.
(16) Azt hiszitek, ezek ugyanolyanok, mint apáik és nagyapáik voltak? A szán¬
tóföld hiánya miatt földönfutóként hagyták el hazájukat, a legvadabb népeken
verekedték át magukat Illíria zordon partvidékén, majd Paionián és Ihrákián
keresztül, míg végre elfoglalták ezeket a területeket. (17) Ezeket a sok bajban
edződött és eldurvult embereket egy olyan föld fogadta itt, amely a legkülönfé¬
lébb javak bőségével hizlalta őket. A zsíros föld, a csodálatosan enyhe éghajlat
és szomszédaik jámbor természete mind közrejátszott abban, hogy magukkal
hozott vadságuk teljesen elpárolgott. (18) Herculesre, Mars fiai, óvakodjatok a
kellemes kis-ázsiai élettől," meneküljetek tőle minél hamarabb: félelmetes, hogy
ezek a külföldi élvezetek mennyire képesek kioltani a lélek erejét, és mennyire
fertőző az itt lakók életmódja és erkölcsei.
(19) Az viszont számunkra szerencsés fejlemény, hogy noha erejük nem
ér fel a tiétekkel, a görögök között még mindig hajdani hírnevük övezi őket.
(20) Így, ha győztök, a szövetségesek szemében akkora katonai dicsőséget sze¬
reztek, mint ha még a régi, hősies gallokat győztétek volna le."
18.
(1) A consul, miután feloszlatta a gyűlést, követeket küldött Eposognatushoz, az
egyetlen fejedelemhez, aki hű barátja maradt Eumenésznek, és nem volt hajlan¬
dó Antiokhosznak segédcsapatokat adni a rómaiak ellen, majd felszedte táborát.
Az első napon az Alandrosz folyóig jutott, a másodikon a Tüszkon? nevű faluig.
(2) Amikor itt elé járultak az oroandaiak barátságot kérő követei, ennek fejében
200 talentumot követelt tőlük, és kérésükre megengedte nekik, hogy megvigyék
a hírt haza. (3) Innen a consu/ Plitendonhoz vezette seregét, majd Alüattoi
mellett ütött tábort. Ekkor értek vissza az Eposognatushoz menesztett küldöt¬
tek a fejedelem követeivel, akik arra kérték a consult, hogy ne támadja meg a
tectosages népet; Eposognatus maga akar elmenni hozzájuk, hogy rábeszélje
őket a consul parancsainak teljesítésére.
(4) A consul megadta az engedélyt, és a sereg továbbvonult az Axülon? nevű
területen át, amely arról a sajátosságáról kapta a nevét, hogy nemhogy fa, de még
! Livius többször nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a keleti — görögországi és kis-ázsiai
— hódítások következtében mennyi rossz, elpuhító hatás éri a rómaiakat. Már P. Scipio
ellen is azt hozták fel vádul, hogy az elpuhult görög szokásoknak hódol (XXIX. 19.).
A későbbiekben is szóba kerül, hogy Kis-Ázsiában a római sereg fegyelme mennyire
meglazult (XXXIX. 1. 3-4 és 6. 5-9), és az Itáliában meghonosodó bacchanáliákért is
a görögöket hibáztatták (XXXIX. 8-14.).
? Egyes kutatók szerint a névalak szövegromlással alakult ki az Atüosz Kómé helységnévből.
3 A név jelentése: "fátlan.