Page 371 [371]
(6) Őseink csak az első csatában, az Allia folyónál! futottak meg előlük. De
attól fogva immár 200 éve úgy kaszabolják és kergetik őket, mint valami rémült
marhacsordát, és szinte több diadalmenetet tartottak a gallok fölött, mint a
földkerekség összes többi népe fölött együttvéve. (7) Mi már tapasztalatból
tudjuk, hogy ha kiálljuk első rohamukat, amelyben szenvedélyes dühvel és vak
indulattal minden erejüket kiadják, máris teljesen szétesnek, kimerülnek, folyik
róluk a víz, fegyvereiket sem bírják többé; puhány testüket és — ha a harci düh
eloszlott — éppoly puhány lelküket legyőzi a napsütés, a por, a szomjúság, még
csak fel sem kell emelnünk a kardunkat hozzá.
(8) Nemcsak légió légió ellen mértük össze erőnket velük, hanem ember ember
ellen is: Titus Manlius és Marcus Valerius bebizonyították," hogy mennyivel
többet ér a római hősiesség a gallok veszett dühénél. (9) Sőt már Marcus Manlius?
is egymaga verte vissza a Capitoliumra felhatoló gall csapatot. Pedig őseink még
a saját földjükön született, igazi gallokkal kerültek szembe. Ezek itt azonban
már elfajzott keverék népség, gall-görögök, ahogy nevezik is őket. (10) Márpedig
éppúgy, mint a növények és állatok esetében, az örökítőanyag nem képes olyan
hatékonyan megőrizni a fajta természetét, mint amennyire befolyásolják azt a
föld és az éghajlat sajátosságai ott, ahol az utódok nevelkednek. (11) A make¬
dónok, akik az egyiptomi Alexandriában, vagy Szeleukeiában, Babilóniában és
a földkerekségen szétszórt egyéb gyarmatvárosaikban laknak, szírekké, pár¬
thusokká, egyiptomiakká korcsosultak. (12) A gall földön fekvő Masszalia is
elég sokat átvett szomszédai gondolkodásmódjából. Es vajon mi maradt a ta¬
rentumiakban ama híres, zord és igénytelen spártai fegyelemből?! (13) Mindig
nemesebb az, ami a saját hazájában terem, ha pedig idegen földbe ültetik, elfaj¬
zik, mert természete a táplálék hatására átalakul.
Valójában tehát gall fegyverek alatt görnyedő frígeket fogtok kaszabolni,
ahogy az Antiokhosz elleni csatában tettétek, mint győztesek az eleve legyőzöt¬
teket. (14) Inkább azért aggódom, hogy túl kevés jut majd nektek a dicsőségből,
mint hogy túl sok a háborúból. (15) Már Attalosz király is gyakran szétverte és
megfutamította őket. Higgyétek el, nemcsak a vadállatokra jellemző, hogy
befogásuk után még egy ideig megmarad a vadonból magukkal hozott ke¬
zelhetetlenségük, de ha elég sokáig kapják táplálékukat emberi kézből, meg¬
! Kr. e. 3970-ben (vö. V. 38).
2 Vü.VIL. 10. és 26.
3 V6. V. 47.
* Tarentumot a hagyomány szerint a Kr. e. VIII. században spártaiak alapították, de később
a város fényűző életmódjáról, elpuhultságáról vált nevezetessé.
5 Lásd a XXXVIII. 16. 14 jegyzetét.
370