Oldal 340 [340]
OCR
51. (1) Mielőtt a praerorok elindultak provinciájukba, nézeteltérés támadt Publius Licinius pontifex maximus és Quintus Fabius Pictor, Quirinus flamenje k6zott, akárcsak apáik idejében! Lucius Metellus és Aulus Postumius Albinus között. (2) Annak idején Albinus, az egyik consu/ el akart utazni tiszttärsäval, Gaius Lutatiusszal Szicíliába a hajóhadhoz, de Metellus, a pontifex maximus a vallási szertartásokra hivatkozva visszatartotta. (3) Most Fabius éraezor akart elutazni Szardíniára, és Publius Licinius tartotta vissza." A senazusban és a nép előtt egyaránt nagy hévvel folyt köztük a vita. (4) Mindketten megpróbálták érvényesíteni hatalmukat a másikkal szemben," pénzbiztosíték letételére és pénzbüntetésre ítélték egymást, a íribunusokhoz fordultak, majd a népgyűléshez fellebbeztek. (5) Végül a vallási szempontok győztek. A /ament utasították, hogy engedelmeskedjen a pontifexnek, a pénzbüntetést azonban a népgyűlés rendelkezésére elengedték. (6) A praetor provinciája elvesztése miatti bosszúságában le akart mondani tisztségéről, de az atyák tekintélye eltérítette szándékától: végül úgy döntöttek, hogy ő intézze az idegenek jogvitáit. (7) Ezután néhány nap alatt befejezték a sorozást, mivel nem kellett sok katonát szedni, és a consulok és praetorok elutaztak provinciájukba. (8) Ezután ismeretlen forrásból terjedni kezdtek a mendemondák a kis-ázsiai eseményekről, néhány nap múlva pedig megbízható hírek érkeztek, sőt megjött Rómába a fővezér írásbeli jelentése is. (9) Ez nem is annyira a nem sokkal korábbi rémhír miatt okozott örömet — hiszen aitóliai veresége után nem féltek többé a királytól —, hanem korábbi hírneve miatt, mert amikor a háborút megindították, még félelmetes ellenfélnek tartották őt, részben hatalmas hadserege miatt, részben mert a hadműveleteket Hannibal irányította. (10) Ennek ellenére nem változtatták meg elhatározásukat, hogy a consult elküldik Kis-Ázsiába, és csapatai létszámát sem csökkentették, mivel attól tartottak, hogy a gallok ellen is häborüt kell vivniuk.* ! Az I. pun háború idején, Kr. e. 242-ben lezajlott vitát Livius elveszett XIX. könyvének összefoglalása említi. ? Egy isten /amenje egy napnál hosszabb ideig nem lehetett távol Rómától a naponkénti áldozat kötelezettsége miatt. Ez a korlátozás azonban ekkorra nyilván meglazult, ha egyáltalán szóba kerülhetett, hogy egy /amenre katonai feladatot bíznak. 3 Fabius Pictor mint praetor, Licinius pontifex pedig ama jogánál fogva, hogy minden más papnak ő volt a felettese. 4 A Kis-Ázsiában élő gallokról, a galatákról vagy gall-görögökről van szó, akik Antiokhoszt támogatták. 339
